Legalább másfél millió embert érint Magyarországon az energiaszegénység problémája – áll a Közép-európai Egyetem Éghajlat- és Fenntartható Energiapolitikai Kutatóközpontja és a Védegylet Környezeti Igazságosság Munkacsoportjának tanulmányában.

Az elmúlt években jelentősen emelkedett a gáz ára, de a többi energiahordozóé is az inflációt meghaladó mértékben növekedett. A magyar lakosság 8 százaléka jövedelmének több mint a tizedét az energiaszámláira költi, ez a nemzetközi standard szerint „energiaszegénységet” jelent.
A lakosság 15 százaléka nem képes az otthonát megfelelő hőmérsékletre felfűteni, ez Európában a hatodik legmagasabb arány. A háztartások 18 százaléka halmozott fel krónikus tartozást a közüzemi számláival kapcsolatban, ez a legmagasabb érték a kontinensen.
A háztartások mintegy 70 százaléka fűt gázzal. Az elmúlt években a kormány évi 100 milliárd forintot költött gázár- és távfűtés-támogatásra. Ha ezt az öszszeget más célokra, például az energiahatékonyság növelésére fordítja, az segítette volna az energiaszegénység felszámolását. A lakosságot mindez nem ösztönözte takarékosságra, sőt, energiapazarló szintre emelte a fogyasztást. A jelenlegi gázártámogatás nem a leginkább rászorulókat segíti. A mélyszegénységben élő vidéki lakosság más fűtőanyagokat vesz igénybe, amelyek állami támogatása sokkal alacsonyabb.

Mit kellene tenni?
A tanulmány szerint növelni kellene az energiahatékony beruházásokat, vagy közvetlen támogatással, vagy államilag támogatott hitelkonstrukciókkal. Az ártámogatásokat csökkenteni kellene, illetve célzottabbá tenni. A támogatások negyede jogosulatlan volt. Az ártámogatások adminisztrációjára annyit költöttek, mint amennyit az állam – a panelprogram nélkül – energiahatékonysági beruházásokra. Korszerűsíteni kellene a távfűtési rendszert, amely nálunk drága és pazarló, míg máshol a legolcsóbb és leginkább környezetbarát fűtési mód. VG