Kiskapuk a jogszabályon
Számos jogszabály, pályázati rendszer igyekszik ösztönözni az építkezőket, lakásfelújítókat arra, hogy vegyék figyelembe az energiatakarékossági szempontokat, a gyakorlat azonban sokszor szöges ellentétben áll a kormányzati szándékokkal. Szakértők szerint különösen az egyéni lakásépítők mellőzik a drága „kütyüket”, sokuknak épphogy megvan a pénzük a házra, spe-ciális berendezésekre, technológiai megoldásokra már képtelenek áldozni. A válság pedig csak rontott a helyzeten. Sokan úgy vélik, a hazai szabályozás túlságosan megengedő, a kötelező előírásoknak sincs kellő kényszerítő erejük.
Karikás György, az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. vezérigazgatója szerint bár kiképeztek szakmérnököket az épületek energiahatékonysági kategóriájának meghatározására, szakvélemények elkészítésére, meglepően kevés megrendelés érkezik. Ez is jelzi, hogy egyelőre nincs túl nagy igény itthon a takarékos energiafelhasználásra. Mint ismeretes, a jogszabály szerint az új építésű lakásokra tavaly óta energiatanúsítványt kell kiállítani, ez mutatja az adott építmény energetikai minőségét. A háztartási gépek besorolásához hasonlóan betűjelekkel osztályozzák az energiatakarékossági szintet. A tízes skálán az A+ a fokozottan takarékos fűtési-hűtési megoldásokra utal, az I pedig a leggyengébb minőségűeket jelzi. A használt lakásokra egyelőre nem kötelező a tanúsítvány megszerzése, a későbbiekben azonban tulajdonoscsere esetén megkövetelik a passzus meglétét.
Nem kis számban vannak azonban olyanok, akik már megtalálták a kiskaput a jogszabályon – állítja Kárpáti József, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) szakértője. Azt használják ki, hogy a használatbavételi engedély kiadásának nem feltétele a zöldkártya megléte. Vagyis hiába a törvényi szigor, minden további nélkül értékesíthetők az ismeretlen energiahasznosítású lakások. Mások ravaszkodnak: saját erejükből szándékosan kevésbé korszerű berendezésekkel szerelik fel új otthonukat, azt remélve, hogy később pályázati forrásból „javíthatják fel” a mutatókat. Úgy látja azonban, hogy jó irányt mutat a Klímabarát otthon program, amely kifejezetten az energiatanúsítványt veszi alapul a támogatás kifizetésénél. Ez akár a 25 ezer forintot is elérheti négyzetméterenként, a legmagasabb összeg akkor jár, ha az épület energetikai minősítése eléri az A+ kategóriát. Ugyancsak a jó példák közé sorolja Kárpáti József a Panel Plusz pályázatot, amelynek révén jelentősen javul a felújított lakótelepi otthonok energiahatékonysága, és nem mellesleg jóval barátságosabb lesz a fűtésszámla.
Ugyan sok építkező érdeklődik a megújuló energiaforrások, speciális technológiai megoldások, napkollektorok, hőszivatytyúk, egyéb hasonló berendezések iránt, ám legtöbbjüket elrettentik az árak, s nem érzik elég ösztönzőnek az évek során elérhető anyagi megtakarítást jelző mutatókat – mondja Bajnóczi Attila, a könnyűszerkezetes házak építésével foglalkozó Bien Zenker Kft. ügyvezetője. Tapasztalatai szerint a családi házak építtetői a legkevésbé érzékenyek ebből a szempontból. Azt elismeri ugyanakkor a szakember, hogy nem olcsó mulatságról van szó, hiszen akár 3-4 millió forinttal is megnövelheti az épület árát, és folyamatos, éves karbantartást, egyéb ráfordításokat igényel. Ezért nem véletlen – teszi hozzá –, hogy a legtöbben nem komplett megoldást választanak, hanem megelégszenek például vastagabb szigeteléssel.
Az érdeklődés megnövekedését tapasztalja Aszódy Tamás, a szigetelőanyagokat gyártó-forgalmazó Knauf Insulation Kft. ügyvezetője is. Szerinte „kezdődik valami”, az energiatakarékossági szempont kezd megjelenni a vásárlói szándékokban. Ugyanakkor úgy látja, a tervezők, a műszaki döntéshozók, a kereskedők „fejében még nincs minden rendben”. Pedig egy jó hőszigetelés ára négy év alatt megtérül a fűtési kiadásokban egy átlagos családi ház esetében.
Véleménye szerint meglehetősen igénytelen a hazai építői kultúra, a térség más országaiban, például a cseheknél, szlovákoknál, lengyeleknél sokkal megfontoltabban, energiatudatosabban építkeznek. Az is igaz ugyanakkor, hogy a kft. által forgalmazott szigetelőanyagok mennyisége érezhetően nőtt, a családi házakhoz felhasználható termékek körében legalább tíz százalékkal nagyobb volt a forgalom az első negyedévben, mint a tavalyi hasonló időszakban. Ugyancsak látszik némi élénkülés az ipari szegmensben is, ahol főképpen üzemcsarnokok építéséhez vásárolnak szigetelőanyagokat. Ám mindez nem tükröződik az árbevételben – hangsúlyozza Aszódy Tamás, aki szerint az utóbbi időben a pangó kereslet miatt mintegy 20 százalékkal estek az áraik. Az építőipar tényleges fellendülését szerinte az jelzi majd, ha ismét elindulnak felfelé az árak.
Még nincs jelentősebb elmozdulás
A szigetelőanyagok forgalmán valóban meglátszik, hogy többen vállalkoznak házuk utólagos szigetelésére, mint korábban – mondja Antoni Péter, a Magyar Építőanyag Kereskedők Országos Egyesületének elnöke. Adataik szerint tavaly drámaian zuhant a tégla, a cement és a tetőfedő anyagok forgalma, de jóval kisebb volt a visszaesés a különféle hőszigetelők értékesítésében. Ám még nem látható jelentősebb elmozdulás a speciális termékek irányába – teszi hozzá.A szakember szerint sokan most az új kormány intézkedéseire, kedvezőbb pályázati feltételekre várnak. Úgy véli, az energiatakarékos megoldásokat az új
tervezésű házaknál kellene elsősorban megkövetelni, illetve ellenőrizni, hogy megvalósultak-e. A meglévő lakások, házak felújításánál pedig a komplett megoldásokat kellene előtérbe helyezni.
A szakember szerint sokan most az új kormány intézkedéseire, kedvezőbb pályázati feltételekre várnak. Úgy véli, az energiatakarékos megoldásokat az új
tervezésű házaknál kellene elsősorban megkövetelni, illetve ellenőrizni, hogy megvalósultak-e. A meglévő lakások, házak felújításánál pedig a komplett megoldásokat kellene előtérbe helyezni. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.