Brüsszel a pánik szélén nyugtat: lehet, hogy nem kapunk üzemanyagot a benzinkútnál, de az orosz energia nem jöhet
Az EU „minden lehetőséget” mérlegel – nyilatkozta a világlapnak az unió energiaügyi biztosa. Ez elég vészjóslóan hangzik, különösen mert Dan Jorgensen szót ejt a lehetséges lépésekről is, korábban pedig már a Covid rémségeinek visszatérésével fenyegető részleteket közölt. Egy dolgot azonban kizárt: az orosz energiával kapcsolatos szigor akkor sem enyhül, ha hosszú lesz az energiaválság. Márpedig az lesz, ezt a nyilatkozó világossá tette, ahogy azt is, hogy a mostani problémáknál nagyobbakra számítsunk.
Jorgensen a Financial Timesnak nyilatkozott, így:
Ez egy hosszú válság lesz… az energiaárak nagyon hosszú ideig magasak maradnak.
Hozzátette: egyes „kritikusabb” termékek esetében
arra számítunk, hogy a következő hetekben még rosszabb lesz a helyzet.
Márpedig a helyzet már most is elég rossz.
Energiaválság: Brüsszel, Zelenszkij és magyar fegyverhordozóik együtt súlyosbítják a helyzetet
Az olajárak elszálltak, az üzemanyagárak egyre magasabbak a benzinkutaknál – miközben Brüsszel lecsap azokra az államokra, ahol védett ár van, mint Magyarországon.
- Felszökött a gázár, miközben az európai gáztárolók majdnem üresek,
- drágul a gázzal együtt mozgó áram, de Brüsszel magyar fegyverhordozóival együtt eltörölné a magyar rezsicsökkentést is.
- Együtt elnézik a Közép-Európa elleni ukrán olajblokádot, és azt is, hogy az iráni háború sokkját súlyosbítva Ukrajna Európa maradék gázvezetékét és az orosz olajexport-kikötőket bombázza.
Amire a „kritikusabb” termékek között a dán bürokrata biztosan gondolt, az a kerozin. Az európai repülőterek üzemanyaghiánnyal néznek szembe, és
már az a rémkép is előbukkant, hogy az európai légi közlekedés májusra összeomlik, súlyos csapást mérve a turizmusra.
A retorika és a szóhasználat, amelyet alkalmazunk, most komolyabb, mint a válság korábbi szakaszában volt – mondja Jorgensen. „Elemzésünk szerint ez egy elhúzódó helyzet lesz, és az országoknak biztosítaniuk kell, hogy rendelkezzenek azzal, amire szükségük van.”
Hát ezzel van a probléma. A dán biztos úgy igyekszik stratégiai nyugalmat mutatni, hogy közben súlyos dolgokat helyez kilátásba.
A dízel porciózása is szerepel a lehetséges lépések között
A dán biztos szerint az EU „még nincs ellátásbiztonsági válságban” Brüsszel azonban terveket készít a konfliktus „strukturális, hosszú távú hatásainak” kezelésére.
Az EU „a legrosszabb forgatókönyvekre készül”, még akkor is, ha „még nem tart ott”, hogy
kritikus termékek – például repülőgép-üzemanyag vagy dízel – adagolására lenne szükség.
„Jobb felkészülni, mint később megbánni” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy felmerülhet-e a repülőgép-üzemanyag szabályozásának enyhítése több amerikai import engedélyezése érdekében, illetve az etanol arányának növelése az autó-üzemanyagokban, Jorgensen azt mondta: „még nem tartunk ott, hogy módosítottuk volna a jelenlegi szabályainkat”.
Ugyanakkor hozzátette: „minden lehetőséget vizsgálunk, és egyértelmű, hogy minél súlyosabb a helyzet, annál inkább szükség lehet jogalkotási eszközök alkalmazására is”.
Az EU és az Egyesült Államok eltérő szabványokat alkalmaz a repülőgép-üzemanyagra: az EU-ban annak fagyáspontja –47 °C, míg az USA-ban –40 °C.
A Covid visszatér – pont úgy fog festeni az életünk egy új energiaválságban: az EU már kijelölte az utat
Üres utcák, boltok, benzinkutak és repterek, otthonmunka. A Covid idejéből erre emlékszünk, és ehhez hasonló állapotot idéznek fel Brüsszel megoldási javaslatai az energiaválságra, amire pont úgy nem készült fel, mint annak idején a világjárványra. Sőt, rá is tett.
Stratégiai készlet: ilyen mélyen még nem mentek bele, de ez sem elég
Jorgensen azt is elmondta, hogy „nem zárja ki” a stratégiai energiatartalékok további felszabadítását, „ha a helyzet tovább romlik”. (De maga mondta azt is, hogy romlani fog.) Az EU-tagállamok a múlt hónapban a történelem legnagyobb stratégiai olajkészlet-felszabadításában vettek részt, hogy megfékezzék az elszálló árakat.
Jorgensen nem kívánta megosztani az EU „pontos elemzését” arról, mikor lehet szükség újabb készletfelszabadításra, de hangsúlyozta: „nagyon komolyan vesszük a helyzetet, és készek vagyunk lépni, amikor és ha szükségessé válik”.
„Nyitva kell hagynunk a lehetőségeinket, és ha ez valóban – ahogy én is gondolom – egy elhúzódó válság lesz, akkor ezekre az eszközökre később is szükségünk lehet” – tette hozzá. „A megfelelő időben kell lépni, és arányos módon.”
Egy dolog kizárva: az orosz energia
Jorgensen megerősítette azt is, hogy
idén nem várható változás az EU jogszabályaiban az orosz cseppfolyósított földgáz importjának megszüntetésére vonatkozóan.
Hozzátette, hogy az Egyesült Államokra és más partnerekre való támaszkodás az ellátás növelése érdekében elfogadható, mivel ezek „szabadpiaci” alapon működnek.
A kijelentés nehezen értelmezhető, hiszen az orosz energia értékesítése is szabadpiaci alapú volt, amíg szankciókat nem vetettek ki rá, és azt is nehéz hová tenni a szabadpiaci logika alapján, hogy Ukrajna olajblokáddal zsarolja Magyarországot és Szlovákiát.
Az, hogy nem kell az orosz földgáz, az európai árak felszökésén túl az is cáfolja, hogy a napokban kiderült: megugrott az Ukrajnát elkerülve a Török Áramlaton keresztül Európába érkező orosz gáz mennyisége. Ez Magyarország megmaradt csatornája is, miután Ukrajna elzárta a területén átvezető gázvezetéket, és ez az, amit az ukránok egyébként szinte naponta igyekeznek felrobbantani, miután 2022-ben ezt tették az Északi Áramlattal is.
Európa történetének egyik legsúlyosabb gazdasági válsága felé tart – erről Orbán Viktor magyar kormányfő posztolt a minap, aki Brüsszel útjában áll, és Kijevvel és magyar szövetségeseivel leváltására törekednek.
Az egyetlen kivezető út az orosz energiára kivetett szankciók eltörlése. Azonnal. Ne Putyinnal törődjünk, hanem az országunkkal és a népünkkel
– fogalmazta meg a magyar államférfi.
Itt az újabb ukrán beismerés: Brüsszel beavatkozik a magyar választásba
Brüsszel és az uniós tagállamok nagyon mélyen és aktívan részt vesznek az Orbán Viktor elleni választási kampányban. Erről beszélt egy ukrán szakértő. Denisz Kuzmin gyakorlatilag elismerte, amit mindenki tud: Kijev a Tisza győzelmében érdekelt – írta a Magyar Nemzet.
