A Covid visszatér – pont úgy fog festeni az életünk egy új energiaválságban: az EU már kijelölte az utat
Az 1970-es évek olajválságaira kevesebben emlékeznek, arra azonban a kisgyerekeken kívül mindenki Európában, mivé vált az életünk a Covid-világjárvány idején. Oltásért sorba állni most nem kell. Minden egyéb zavar azonban visszatérhet, ha abból olvasunk, milyen javaslatokat tett az Európai Bizottság annak a kezdődő energiaválságnak a kezelésére, amire nem készült fel, sőt részben maga idézte elő. Az iráni konfliktus ötödik hetében járunk, és ez csak a kezdet: Brüsszel jelezte, már biztos, hogy még rosszabb lesz.
Ne utazzatok – üzente az európaiaknak Dan Jorgensen EU-biztos az energiaügyi miniszterek keddi tanácskozása előtt.
Ez csak része az üzenetnek, de már ezt felidézi, mit hallottunk, illetve tapasztalhattunk a világjárvány beütése idején. A deja vu érzést nem oszlatja el, sőt végletesen megerősíti a többi kilátásba helyezett intézkedés.
EU-szerte kötelező csomagtervet nem terjesztett elő Brüsszel, a kormányoknak azonban javasolt intézkedéseket. Az EU-biztosa aztán a Financial Timesnak nyomatékul azt is elmondta: már biztos, hogy ez hosszú válság lesz.
Ez egy hosszú válság lesz… az energiaárak nagyon hosszú ideig magasak maradnak
– mondta a brit lapnak, a pénteken megjelent cikkben arra is figyelmeztetve, hogy egyes „kritikusabb” termékek esetében „arra számítunk, hogy a következő hetekben még rosszabb lesz a helyzet.”
Energiaválság: az „önkéntes intézkedések”, amelyek egy csapásra kötelezővé válhatnak
Jorgensen a miniszterekhez intézett levelében azt írta: a kormányoknak meg kell fontolniuk az „önkéntes energiafogyasztás-csökkentő intézkedések” bevezetését, különös tekintettel a közlekedési szektorra. Jelentésében a brüsszeli Politico el is magyarázta, ez mit jelent: a kormányok arra kérnék az állampolgárokat, hogy kevesebbet vezessenek vagy repüljenek, hogy az üzemanyagot fontosabb célokra tartalékolhassák.
„Önkéntes”, illetve „intézkedés” együtt fából vaskarikának tűnik, de tükrözi azt a logikát, hogy ami kezdetben önkéntes, az a dolgok elfajulása esetén kötelezővé is válhat. Miként az 1970-es években, vagy a Covid idején. És hogy elfajulhatnak, az iránt ne legyen kétségünk.
Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) főigazgatója figyelmeztetett egy nappal ez uniós miniszterek tanácskozása után:
a 70-es évek két olajválsága és az ukrajnai háború 2022-es kirobbanását követő energiaválság együtt is eltörpül a sokk mellett, amitől most tarthatunk.
Ehhez képest az uniós tanácskozást összegző közleményben ez szerepel, Michael Damiano ciprusi energiaminisztertől idézve:
Energiaellátásunk biztonságos, és az Európai Unió már rendelkezik azokkal az eszközökkel és szabályokkal, amelyek biztosítják annak stabilitását.
Az EU-biztos azonban már közölte, amit közölt.
Amit az európaiak a benzinkutakon, a számláikban, a vállalkozások pedig a kimutatásaikban látnak, az egyáltalán nem megnyugtató, és ha a válság kitart, ez még csak a kezdet. Milyenné válhat az életünk egy nagy energiaválságban, azt korábbi válságokból rakhatjuk össze, többek közt Covid-élettapasztalatunkból.
A Covid és az energiaválság: ami akkor üres volt, most is üres lesz
Ami a Covid idején tele volt: az a kórház.
Ez egy energiaválságnak nem feltétlenül következménye, de azonnal megtaláljuk a hasonlóságokat, ha arra emlékszünk vissza: a világjárvány idején mi volt üres:
- az utca,
- a bolt,
- a benzinkút,
- az étterem,
- a szálloda,
- a szolgáltatók üzletei,
- a munkahelyek,
- az iskolák.
Egy nagy energiaválságban természetesen mindezek a helyek más okokból ürülhetnek ki, mint a Covid idején. Az ukrán háború miatti krízisből, illetve az 1970-es években bevezetett energiakorlátozó intézkedésekből olvashatunk.
Ha a háború nem szűnik, az energiaönkorlátozás kötelezővé válhat.
Az üzemanyag-fogyasztást korlátozhatják is, de magától is előállhat, ha az árak az égbe szállnak. Ha emiatt a néhány éve látott inflációs cunami ismétlődik, az emberek maguktól nem járnak boltba, étterembe, szállodába. A munkáltatók pedig az energiaköltségeket kímélve otthonmunkára küldhetik az alkalmazottakat.
Üres utca, üres bolt és étterem, a turizmus vége, elbocsátások
Folytatva a katasztrófaváltozat kibontását: jönnek az elbocsátások. Ahol adnak, a segélyek. Energiaszámlájukat faragják az intézmények is, gyérül a közlekedés.
Mindezeknek egyelőre viszonylag gyenge előjeleit látjuk: az energiaárak ugyan már az égbe szaladtak Európában, az infláció felpörgése még csak most kezdődött el.
A légi forgalomban máris rosszat sejtethet a hír: a legnagyobb európai csoport máris gépei egy részének földön tartására készül, sőt az európai légiközlekedés összeomlásának a réme is megjelent a láthatáron. Az idegenforgalomban egyelőre egy EU-tagország kezdett el nagyon aggódni, de sorban jöhetnek a többiek. Ha pedig arra gondolunk, mekkora zűrzavart okozott a vendéglátásban a Covid, és mekkorát drágult az elmúlt években, biztosan nem vágyunk ismétlésre.
Arcmaszkokra most biztosan nem lesz szükség. Ha meggyérül a közlekedés, a Covid után először ismét élvezhetjük a tiszta levegőt. Az autósok ugyanakkor időnként ellenőrzik: páros vagy páratlan a rendszámom?
Felkészült-e Európa? Messze nem: itt minden fordítva van.
Ha azt latolgatnánk, hogyan szerepel ebben a képletben az Európai Unió, és másoknál könnyebben viselné-e el a még nagyobb megrázkódtatást, optimizmusra nincsen ezer okunk.
Az EU nagy energiaimportőr. Az USA fordítva, ahogy a legyőzni áhított európai rivális, Oroszország is: bőven van energiájuk. Kína szintén energiára szorul, csakhogy az EU-tól eltérően ők olyan előrelátóan felkészültek a válságra, hogy most ők látják el a felhalmozott készleteikből cseppfolyósított gázzal (LNG-vel) Ázsia hozzánk hasonlóan energiára szoruló országait. Nem minket: barátkoztunk velük?
Ázsiába kínai gázszállítmányok tartanak, a felkészületlen EU meg pánikol – Peking degeszre keresi magát
Stagnál a hazai kereslet, van tartalék. Kína nem fog versenyezni a drága LNG-ért, inkább eladja a fölösleget.
Hosszú távra természetesen mindenki halott, csak mi halottabbak vagyunk.
Úgy csináltak energiabiztonságot Moszkvára mutogatva, hogy energiaválságnak tűnik
Az EU a felkészülés fordítottját végezte el, mintha az lenne a feladat, hogy egy energiaválságban minél rosszabb helyzetben legyünk.
A klímaátalakulást, amitől a gazdaság felpörgetését várták, szarvashibák sorozata kísérte, és Kína már az első körben messze az unió elé vágott.
- A német atomerőműveket bezárták. Szinte megünnepelték, amikor az ukránok felrobbantották az Északi Áramlat gázvezetéket, újabban pedig semmi hatékonyt nem tesznek, hogy Ukrajna feloldja a Közép-Európa elleni olajblokádot vagy fejezze be támadásait a Török Áramlat ellen.
- Az olcsó orosz energiáról elfordultak, helyette a drágábbat, és mint most kiderült, a kockázatosabbat választották.
- A mindezek miatt amúgy is felszökött energiaköltséggel terhelt vállalatokat tovább sanyargatták a klímaátalakítás túlhúzott szabályaival. A karbonkvótarendszer kárait most igyekeznek tűzoltásszerűen mérsékelni.
- Fellépnek az ellen, amikor tagállamok megelégelve a tehetetlenséget, maguk igyekeznek megvédeni polgáraikat az energiasokk ellen. A magyar kormányt pedig, amely szerint az EU nincs abban a helyzetben, hogy euró-ezermilliárdokat utaljon az ukrán energiamartalócoknak, a választáson magyar fegyverhordozóik által, Kijevvel szövetségben még eltávolítani is igyekeznek.
Nem a Covid, de elkezdhetünk tartani tőle: kiürülnek az utcák. Ez egy veszélyes év.
Rezsisokk a veszély: a tiszás energiaterv szinte luxusáruvá tenné a háztartási energiát
A jelenlegi védőmechanizmusok lebontása súlyos következményekkel járhat a magyar háztartások számára. A tiszás energiaterv a nemzetközi árrobbanást közvetlenül engedné begyűrűzni, ami érdemi rezsinövekedést okozhat.
