Az indítvány négy problémára hívja fel a figyelmet. Így arra, hogy a minősített adattá (korábban állam vagy szolgálati titokká) minősítés a közérdekű adatok megismeréséhez való jog legerősebb korlátozása. A minősített adatok védelméről szóló törvény nem biztosítja, hogy valóban csak indokolt esetben zárjanak el adatokat a nyilvánosságtól és senki ne élhessen vissza ezzel a lehetőséggel, például törvénysértések, korrupció leplezése vagy éppen valamely szervezet jó hírnevének védelme érdekében.
Nem biztosít hatékony bírósági jogorvoslatot az új törvény a minősített adatok megismeréséért indított perekben. A törvény a bíróságok számára nem teszi egyértelművé, hogy vizsgálhatják a minősítés indokoltságát, és nemcsak azt nézhetik, hogy a „Titkos!” pecsét rákerült-e az iratra.
A nemzetbiztonsági törvény nemzetbiztonsági ellenőrzésre vonatkozó szabályai tovább gyengítik a szolgálatok feletti ellenőrzést. Az országgyűlés nemzetbiztonsági és a honvédelmi bizottságainak tagjai, valamint azok a bírák, akik olyan ügyekben járnak el, ahol minősített adatot is kezelnek, nemzetbiztonsági ellenőrzésen kell, hogy átessenek. Az ellenőrzés során nem pusztán azt vizsgálják, hogy akire titkot bíznak az megbízható-e, hanem azt is, hogy mivel zsarolható. Ezt az ellenőrzést pedig a Nemzetbiztonsági Hivatal végzi, melynek tevékenysége felett pont az így átvilágított képviselőknek és bíráknak kellene kontrollt gyakorolniuk.
A büntető törvényköny módosításával a minősített adattal való visszaélés büntetőjogi következményeinek alkalmazását teljesen kiszámíthatatlanná teszi a jogalkotó, így a büntetőjog könnyen alkalmas lehet politikai érdekek szolgálatára.
A nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenysége természetüknél fogva a legkevésbé átlátható, és emiatt különösen gondos ellenőrzést igényel, hogy a rájuk ruházott rendkívül erős jogosítványokkal mindenkor törvényesen és a jogállami értékekkel összhangban éljenek, állítják a civilek.
A három szervezet hasonló érvekkel a köztársasági elnökhöz fordult decemberben, hogy kezdeményezze a törvény előzetes normakontrollját az Alkotmánybíróságnál. Mivel ez elmaradt, és a szervezetek véleménye szerint a törvény alkotmányellenes tartalommal lépett hatályba, most az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezték. Remélik, hogy a testület egy gyors döntéssel kötelezi a jogalkotót e törvények alkotmánnyal összhangban álló módosítására.
