Varga Mihály feszülten figyel: órákon belül kiderül, hogy betette-e már a lábát az iráni háború a magyar gazdaságba
Továbbra is mélyen, a jegybank 3 százalékos célja alatt lehet az infláció Magyarországon. Szerdán közli a Központi Statisztikai Hivatal a márciusi inflációs adatokat, a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők szerint a februári 1,4 százalék után a múlt hónapban a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához képest 2,1 százalékkal, míg míg februárhoz viszonyítva 0,7 százalékkal emelkedhettek.
Varga Mihály feszülten figyel: órákon belül kiderül, hogy betette-e már a lábát az iráni háború a magyar gazdaságba
Az idei év kifejezetten jól indult inflációs szempontonból: februárban közel tízéves mélyponton volt a drágulás üteme, ráadásul pont az év elején, amikor a vállalatok végrehajtják az átárazásaikat. A kedvező inflációs folyamatok hatására a Magyar Nemzeti Bank is csökkentette alapkamatot 25 bázisponttal, ugyanakkor a kamatdöntést követő szokásos sajtótájékoztatóján Varga Mihály jelezte, hogy nem indít kamatcsökkentési ciklust a jegybank.
Az élet pedig a jegybankelnök óvatosságát igazolta, február végén ugyanis kitört az iráni háború. A perzsa állam az amerikai–izraeli támadásokra válaszul lezárta a Hormuzi-szorost, ahol a világ olaj- és LNG-kereskedelmének egyötöde halad át naponta. Pontosabban haladna, számítások szerint naponta több mint 10 millió hordó olaj esik ki a világpiacról, ami négyéves rekordra emelte az olajárakat. A vészforgatókönyvek pedig az idő múlásával egyre inkább valósággá válnak, ugyanis ha április 12-ig nem zárul le a háború, akár súlyos üzemanyaghiány is kialakulhat Európában. A jegybank a márciusi inflációs jelentésében erre reagálva változtatta meg a magyar gazdaság sarokszámait:
- míg az inflációs várakozását 3,2 százalékról 3,7 százalékra emelte,
- addig a GDP-növekedési jóslatát 2,4 százalékról 1,7 százalékra csökkentette.
„Márciusban alapjaiban alakulhattak át az inflációs folyamatok. A január–februári időszakot historikusan is alacsony átárazás jellemezte, amely az időszak szerepét figyelembe véve pozitív képet vetített előre az egész éves inflációra. A közel-keleti események és az azok nyomán megugró energiaárak azonban gyökeresen átírták a várakozásokat és számottevően növelték a bizonytalanságot” – mondta a Világgazdaságnak Molnár Dániel, az MGFÜ vezető elemzője, aki hozzátette, az üzemanyagárakon keresztül a háború hatása gyorsan begyűrűzött a magyar gazdaságba, és ugyan a védett árakat vezettek be, havi alapon ezzel együtt is
érdemi, 5 százalék körüli áremelkedés történhetett a kutakon, amely 0,3 százalékpontot adhatott a havi áremelkedéshez.
Ezt a hatást némiképp mérsékli az inflációban, hogy márciusban a januári rezsistop hatása is megjelenik a statisztikában. Ráadásul elképzelhető, hogy egyelőre kivártak a vállalatok az áremelésekkel, mert annak ellenére, hogy gyengült a forint az iráni háború hírére, éves alapon még így is erősödést mutatott a jegyzés, miközben az üzemanyagárak is tavalyi szintjük alatt alakultak, vagyis a közvetlen árnyomást még nem érzékelhették.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy meglehetősen rég volt ennyire bizonytalan az aktuális inflációs adat előrejelzése. A közel-keleti háború kitörése a forintot gyengülő pályára rakta, ami pedig az importált termékek árán keresztül nagyon gyorsan begyűrűzik.
Ennek megfelelően jelentős havi inflációra számítok például a tartós fogyasztási cikkek esetében, és az élelmiszerek áremelkedése is érdemben gyorsulhatott
– vélekedett az elemző. A szolgáltatások területe sem feltétlenül marad érintetlen, Virovácz Péter a külföldi utazásokat emelte ki, ahol a katalógusárak rendkívül gyorsan lekövetik az árfolyam mozgását.
Sötét ló a háztartási energia
Becsey Zsolt, az UniCredit Bank vezető elemzője egy fokkal optimistább, szerinte márciusi inflációs adat még egy olyan szép világra vonatkozik, ahol a maginfláció havi átárazódása az árstabilitást tükrözi. Az élelmiszerek tekintetében a várakozásuk szerint inkább az év vége felé jöhet látható áremelkedés, az iparcikkeknél a júliusi átárazást lesz érdemes jobban figyelni. Szerinte a szolgáltatások okozhatnak idén is kellemetlen meglepetést, de még ezzel együtt is a maginflációs árindex az idei évben egy „kellemes 3 százalék körüli szinten tartózkodhat”.
A legsötétebb ló azonban a háztartási energia árának alakulása. Egyelőre ugyanis nem tudjuk, hogy a Központi Statisztikai Hivatal miként veszi figyelembe a januári rezsiszámlák átmeneti csökkenését. Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrumának vezetője arra mutatott rá, hogy a bázishatás februárig hozzájárult a folyamatos és jelentős csökkenéshez az éves indexben, de ez a hatás márciussal elmúlik, sőt, az egyébként (háború nélkül is) valószínű, hogy kismértékű havi drágulás miatt már amúgy is ellene dolgozna az éves adat további csökkenésének. „A háború miatt az üzemanyagok árának növekedése, valamint az általunk a háztartási energiánál várt emelkedés a havi indexet önmagában jelentős pluszba löki” – tette hozzá.
Nyerste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője szerint a viszonylag magas havi indexet jórészt a járműüzemanyag-árak – még az árstop bevezetése előtti – emelkedése magyarázza, hiszen az árak a háború kitörésével párhuzamosan emelkedni kezdtek, és a védett ár magasabb, mint a februári átlag volt.
Az élelmiszerárak valószínűleg egyelőre nagyjából tovább stagnáltak, a forint gyengülése viszont gyorsan megjelenhetett a repüléssel, külföldi utazással kapcsolatos szolgáltatáskategóriák áraiban. A ruházati cikkek szezonálisan drágultak havi alapon. „Fontos kérdés, hogy a januári hideg időjárással kapcsolatos kormányzati intézkedések a lakossági energiaárak támogatására hogyan lesznek elszámolva a márciusi statisztikában” – mondta az Erste elemzője, aki szerint összességében a viszonylag magas havi drágulás, párosulva a kevésbé támogató bázishatással, kicsivel 2 százalék fölé lökhette az éves rátát a februári 1,4 százalékól, ez utóbbi szerint minden bizonnyal az idei mélypont volt.
Jobb a helyzet, mint a 2022-es energiaválság idején
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint korábban is sejteni lehetett a bázishatások alapján, hogy az inflációs mélypontot februárban érjük el, erre viszont most jócskán ráerősített az iráni háború, ami jelentősen felfelé húzta az energiaárakat és gyengítette a forintot. Az iráni háború kitörése óta
- az olaj ára nagyjából a másfélszeresére,
- míg a gáz ára közel háromnegyedével lett magasabb, miközben a forint 4 százalékot gyengült.
Ez persze előbb-utóbb megjelenik szállítási költségként más termékek és szolgáltatások árában is, igaz, ez talán még nem a márciusi inflációs adatban lesz látható, hiszen az adatokat nagyjából a hónap első 20 napján mérik fel, az átárazással pedig vélhetően annyira nem siettek a cégek. Ehhez hasonlóan a forintgyengülés hatásai sem egyik napról a másikra jelennek meg a legtöbb terméknél, sőt, még a korábbi erősödés sem feltétlenül jelent meg, így a vállalatoknak van mozgástere, mielőtt átáraznának.
A gáz ára lassabban jelenik meg a fogyasztói árakban, hiszen a cégek a felhasznált mennyiségnek legalább egy részét előre meghatározott áron kötik le.
Ebből tehát egyrészt látható, hogy a márciusi inflációs adat még nem lesz vészesen magas. Szerencsénkre, szemben a 2022-es sokkal, most egy sokkal alacsonyabb inflációs szintről indulunk
– mutatott rá az elemző. Ez persze azt is jelenti szerinte, hogy az inflációs hatások még messze nem jelennek meg teljes egészében a márciusi adatban. Ugyanakkor hangsúlyozta: jelenleg nehéz akár csak a következő hónapokra is látni. Ha a mostani helyzet fennmarad, akkor az infláció fokozatosan felfelé megy majd, nem egy durva szintre, de érdemben a cél fölé, ami a várakozása szerint 5 százalék környékén lehet.
Nincs szükség egyelőre kamatemelésre
Regős Gábor úgy látja, a mostani adatból a monetáris politikára vonatkozóan egyelőre nem sok minden következik. Lazítani a mostani helyzetben nem lehet, szigorításra pedig egyelőre nincs szükség. Ha lesz is, azt nem is biztos, hogy először az inflációs adatból látjuk, szerinte elképzelhető, hogy az árfolyam kényszeríti ki. Becsey Zsolt szerint a kamatpályát a geopolitika sokkal erősebben befolyásolja, mint az (árbeavatkozásokkal tarkított) árindex.
Az UniCredit csoport előrejelzésében azzal számol, hogy az EKB-nak két kamatemelésre is szüksége lesz idén, és ezt a magyar, illetve a cseh jegybanknak is le kell majd követnie.
A következő időszakban kulcsfontosságú lesz figyelni, hogy az inflációs várakozások hogyan változnak különösen az árkorlátozások tükrében. A nettó működőtőke-befektetésekkel kibővített külső finanszírozási képességünk alapesetben pozitív tartományban maradhat idén, azonban az iráni konfliktus elhúzódásával az egyenleg negatívba fordulhat.
Virovácz Péter szerint mivel az árak emelkedésében a maginflációs kosár is érintett, így ott is gyorsuló egyhavi áremelkedésre lehet számítani, és az év per év mutató 2,5 százalékra gyorsulhatott.
Mindez még egyáltalán nem kell, hogy okot adjon bármiféle pánikra monetáris politikai részről
– véli az elemző. Az ING Bank energiaárakra vonatkozó alapfeltevését figyelembe véve is elképzelhető, hogy „csak” 4 százalék körülire élénkül a magyar infláció az év második felében.
Az MGFÜ elemzője szerint ha konfliktus a következő időszakban véget ér, és a globális energiaellátásban nem alakulnak ki tartós és számottevő fennakadások, akkor az áremelkedés hatása átmeneti lehet. Számításaik szerint ezzel együtt is az év második felében kiléphet a toleranciasávból az infláció, azonban év végéig is 4 százalék közelében alakulhat, majd ezt követően jövő év közepére térhet vissza a 3 százalékos jegybanki célhoz.
