Számolásban is jobbak a magyar nők a férfiaknál
A világméretű kompetenciakutatás amellett, hogy az oktatás területén elvárt kormányzati intézkedések irányát hivatott megrajzolni, azt is megmutatja, mennyire életrevalóak a magyarok.
A Kanadai Statisztikai Hivatal feldolgozása alatt állnak annak az OECD készség és kompetenciakutatásának eredményei, amelyek 11 nemzet lakosságával egyetemben a magyar lakosság kompetenciáit is vizsgálják. Az Adult Literacy and Lifeskills Survey (ALL- felmérés) nem a lakosok iskolai végzettsége alapján történt, hanem a 16-65 éves korosztály teljesítményét négy nagy készségterületen mérte.
A próza- és dokumentumolvasási-, számolási készség, valamint problémamegoldó képességének vizsgálata mellett az információs és kommunikációs készséget (ICTL) is felmérték. A nemzetközi összehasonlító tanulmány várhatóan 2010 szeptemberében jelenik meg.
Bár az elmúlt tíz év eredményeit megvizsgálva a felnőtt lakosság olvasási képességei érdemben, világviszonylatban nem változtak, egyértelműen kimutatható, hogy a magyarok például jobban tudnak olvasni az átlagnál. A magyarok számolási képességei ezzel szemben teljesen átlagosak.
A táblázatok, formanyomtatványok, áruházi címkék információ tartalmának megértésében nekünk kellett a legtöbbet fejlődnünk. A 45 év felettiek könnyebben megtéveszthetőek bankokban, áruházakban, hivatalokban, mint a náluk fiatalabbak. Drasztikus különbség figyelhető meg a 45 év alatti és feletti lakosság körében a brosúrák, táblázatok, dokumentumok megértésében, ugyanakkor nincs érdemi különbség a 16-25 és 25-45 éves korosztály között, ők egyformán jók.
A kutatás legnagyobb meglepetése az lett, hogy az adatok szerint a magyar nők szinte minden kompetenciájukban erősebbek, mint a magyar férfiak. Ez azt jelenti, hogy a magyar nők jobban olvasnak, jobban számolnak, és ügyesebb problémamegoldók, mint a férfiak. Ezzel szinte az egész világon egyedül vagyunk, hiszen a legtöbb országban a férfiak legalább a számolásban megelőzik nőtársaikat.
