Közélet

Meghalt a magyar Batman

A denevérek tájékozódásának megértését, az újszülöttek hallásvizsgálatának kidolgozását és az agykutatás egy új területének megszületését, a gliakutatás megalapozását köszönheti az emberiség Robert Galambosnak, az Egyesült Államokban nemrég elhunyt magyar származású kutatónak, akit kollégái Batmannek neveztek. A kiemelkedő tudós életművéről a New York Times is megemlékezett - írja a világtudomány.hu.

Robert Galambos az ohiói Lorainben született, magyar szülőktől. Fiatalkorában még jól beszélte a magyar nyelvet, és egész életében kitartott a magyar zene és konyha mellett.

1986-tól kezdve körülbelül húsz éven keresztül az akkori MTA Pszichofiziológiai Kutatócsoport munkájában is oroszlánrészt vállalt – mondta az intézmény jogutódját, azaz ELTE Proteomikai Laboratóriumát vezető Juhász Gábor, aki évtizedeken keresztül dolgozott együtt a világhírű tudóssal.

Juhász Gábor hozzátette, hogy Robert Galambos már igen fiatalon komoly tudományos hírnévre tett szert. Egyetemista korában ő volt az első, akinek sikerült agykérgi idegsejtek elektromos aktivitását kimérni. Alig volt harminc éves, amikor Donald Grifinnel közösen bebizonyította, hogy a denevérek a magas frekvenciájú hangok visszaverődése alapján tájékozódnak. A kutatás során Galambos feladata volt, hogy korábbi mentora, Hallowell Davis módszerei alapján vizsgálja meg az állatok hallását. Eredményei, miszerint a denevér hallása legalább egy oktávval magasabb a többi állaténál, alátámasztották az elméletet. Egy végső kísérlet során egyértelműen bizonyították az elképzeléseket: az alumínium fóliával lefedett szájú, vagy eldugaszolt fülű denevérek a sötét szobában nekimentek a kifeszített drótoknak, míg a hallásukban nem akadályozott állatok egészen bonyolult akadályokat is kikerültek.

További részletek a világtudomány.hu-n

Robert Galambos denevér magyar Batman
Kapcsolódó cikkek