A végzettség hiánya gátolja az elhelyezkedést

Enyhén csökkent 2007 vége óta a munkaerő-piaci diszkrimináció Magyarországon. Erre jutott a KSH 2010 első negyedévi felmérése, amely nem, kor és iskolai végzettség szerint vizsgálta a jelenséget. A legtöbben az iskolai végzettségük, illetve az életkoruk alapján mondták magukat hátrányosan érintettnek, emellett a nők a nemük és családi állapotuk alapján panaszkodtak hasonlóra.

Álláskeresésnél a válaszadók 12,4 százaléka érzékelte, hogy hátrányosan megkülönböztetik, a három évvel ezelőtti eredményhez képest majdnem négy százalékpontos a mérséklődés. A frissen elbocsátottak körében eleve kisebb, 7,8 százalékos szintről ment vissza 6,3-re ez az arány. A kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzet nyomán úgy vélik a szakértők, hogy hajlamosabbak az érintettek objektív okokat elfogadni, főként, ha komplett termelőegységek bezárásáról van szó.

Az inaktívak körében is elvégezték a felmérést a hivatal szakemberei, amelyből az derült ki, hogy a foglalkoztatottakhoz hasonló mértékben érzékelik a megkülönböztetést. A munkanélkülieknek viszont a bő harmada panaszkodott erre, bár 2007-hez képest itt is volt némi javulás. A munkahellyel nem rendelkezők esetében is az iskolai végzettség említése dominált; közülük az inaktívaknál az egészségi állapot, míg a munkanélküliek körében a származás volt még jelentős a vélt okok közül. VG