Különadó: alkotmánybírósági nem

Az Alkotmánybíróság (AB) tegnapi ülésén megsemmisítette a végkielégítésekre a nyáron kivetett 98 százalékos különadót. A taláros testület egyik fő kifogása a visszamenőleges hatály volt, vagyis az, hogy a Magyar Közlönyben augusztus 13-án kihirdetett jogszabály valamenynyi, január 1-jétől állami forrásból származó, munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével összefüggésben szerzett jövedelem kétmillió forint feletti részét – két százalék híján – el kívánta vonni. Éppen ezért az AB is visszamenőleges hatállyal semmisítette meg e törvényi rendelkezéseket, vagyis a már befizetett különadó is visszajár az érintetteknek. Ilyen eset ugyanakkor csupán néhány tucat lehet, a tegnap hatályon kívül helyezett törvény szerint ugyanis a különadót a korábbi kifizetések után október 31-ig kellett volna leróni, „automatikussá” pedig csupán október 1-jével vált a levonás. Mindezek figyelembevételével törekedett az AB arra, hogy a határozat még a befizetési kötelezettség dátuma előtt megszülessen, ez végül sikerült is.

A taláros testület többek között azt kifogásolta, hogy a különadóról szóló törvény nemcsak a „jó erkölcsbe ütköző” jövedelmekre vonatkozik, hanem olyanokra is, amelyek törvényi előírások alapján, alanyi jogon járnak az érintetteknek. A több mint nyolcvan, a különadót támadó indítványra válaszul az AB leszögezte: az adó 98 százalékos mértékével a jogalkotó túllépett alkotmányi felhatalmazásán, és megsértette az alaptörvény közteherviseléssel kapcsolatos szabályait. Ami a visszamenőleges hatályt illeti, a taláros testület közleménye megemlíti: a kormány egy alkotmánymódosítással igyekezett megteremteni annak lehetőségét, hogy a visszaható hatályú jogalkotás általános tilalma alól mentesítse a szóban forgó szabályokat. Ám mivel a különadóval érintett kifizetések nem minősülnek kivétel nélkül jó erkölcsbe ütközőnek, a visszamenőleges hatályú adókivetésre még ez az újonnan beiktatott passzus sem teremt lehetőséget – döntöttek az alkotmánybírák.

A kormánynak ugyanakkor – éppen a nyáron megszavazott alkotmánymódosításnak hála – lehetősége van arra, hogy a jó erkölcsbe ütköző, államtól származó jövedelmeket más formában különadóval sújtsa. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője tegnapi sajtótájékoztatóján nem hagyott kétséget afelől, hogy erre hamarosan sor kerül. „Javasolni fogom az Országgyűlésnek, hogy újra, változatlan tartalommal fogadja el a 98 százalékos különadóról szóló szabályokat” – fogalmazott. Az újabb AB-kifogásoknak pedig azzal vennék elejét, hogy korlátoznák a taláros testület hatáskörét: a Fidesz frakcióvezetője szerint azon kérdésekben, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, az Alkotmánybíróság sem hozhatna határozatokat.

Jelenleg e körbe tartoznak a költségvetési, költségvetés-végrehajtási kérdések, az adónemeket, illetékeket, vámokat érintő szabályok. A kormány az AB hatáskörén kívül eső kérdések közé sorolná a járulékokkal kapcsolatos szabályokat is, így – mint azt tegnap Lázár János el is ismerte – a jövőben a magánnyugdíjpénztárakat érintő módosításokkal kapcsolatosan sem lehetne alkotmánybírósági felülvizsgálatot kezdeményezni.

Az említett – vagyis az AB hatáskörét szűkítő, a 98 százalékos különadóról rendelkező, valamint az utóbbihoz szükséges alkotmánymódosítást megerősítő – törvényjavaslatokat a Fidesz tegnap be is nyújtotta a T. Ház elé.

A kormány igyekezete – éppen költségvetési szemszögből – nem meglepő. Az első és a második akciótervnek számos olyan eleme van, amelyet szakemberek már bejelentésükkor jogilag aggályosnak neveztek. Ezek közé tartozik a pénzügyi szervezetek különadója, amellyel kapcsolatosan – Sereg Andrásnak, az AB szóvivőjének tájékoztatása szerint – már érkezett is egy felülvizsgálati kérelem. A nemrég bejelentett, a kereskedelmi, távközlési és energiaipari cégeket érintő úgynevezett válságadók kapcsán erre még azért nem kerülhetett sor, mert a szabályozás még nem is emelkedett jogerőre. (Sőt, egyelőre a T. Ház sem kezdte meg a javaslatok tárgyalását, bár erre hamarosan sor kerül.)

Míg a „végkielégítés-adó” elmeszelésével a büdzsét nem érte számottevő kár – a szabályozásnak inkább szimbolikus, politikai jelentősége volt –, a jövőben 700-800 milliárd forintnyi költségvetési bevételt érintő szabályok kerülnek (kerülhetnek) az AB asztalára. A már említett bankadótól a kormány évi 190-200 milliárd forintot vár, a három további „válságadó” pedig 160 milliárdot képvisel. Utóbbi terheknél szakemberek szerint komolyan vetődik fel az arányos közteherviselés elvének sérelme, akárcsak a viszszamenőleges hatály kérdése. Igaz, a kormány igyekezett enyhíteni az utóbbi aggályt: a válságadókat eredetileg a 2009-es árbevételre vetették volna ki, végül azonban a 2010-es bevétel lesz az adóalap. Így ugyan nem egy már lezárt évet von utólag adó alá az állam, ám kiszámíthatónak még így sem igazán nevezhető az, hogy egy a folyó évet terhelő adót az év vége felé, decemberben hirdetnek ki.

Az Alkotmánybíróság esetleges „kiküszöbölésével” még mindig akadnak kockázatot jelentő viták. Egy uniós szabály szerint például a távközlési cégekre külön kirótt illeték csak azzal a céllal vethető ki, hogy az abból származó bevételeket a szektor szabályozására fordítsák. Az EU Francia- és Spanyolország ellen e kitétel megsértése miatt indított szabálysértési eljárást, hamarosan tehát hazánk is „érdemessé” válhat erre. A magánnyugdíjpénztárak pedig szintén Brüszszeltől remélnek segítséget az őket érő sérelmek miatt.

Időben jött a döntés

Egyelőre néhány millió forint folyhatott be a tegnap hatályon kívül helyezett különadóból, nem fog tehát komoly munkát okozni e tételek visszatérítése. Később azonban megszaporodott volna az érintettek száma: a közszférában húsz év munkaviszony után akár másfél évi fizetés is járhat végkielégítésképpen, ez kétszázezer forintos bruttóval számolva máris 3,6 milliós tételt jelent. Igaz, a kormány-tisztviselői törvény hatálybalépése e dilemmát széles körben azzal orvosolta, hogy eleve maximum kéthavi végkielégítés adható a távozóknak.

„Az Alkotmánybíróság mai határozatával visszatért a 90-es években hozott döntéseinek minőségéhez, a szervezet vegytiszta érvekkel utasította el a 98 százalékos különadó törvényét” – mondta a Világgazdaságnak Kolláth György. Kifejtette: pusztán az új, a nyári alkotmánymódosítás szemszögéből nézve is alkotmánysértő a törvény, hiszen a dolgozó a törvényben biztosított juttatását veszi fel, melynek elkobzása teljes képtelenség és elfogadhatatlan. „A jövedelmet alanyi jogon kapja a munkavállaló, olyan, hogy jó erkölcsbe ütköző, nincsen” – tette hozzá. „Az alkotmány egésze vizsgázott, és a törvény elbukott” – fejtette ki a szakértő, aki szerint ha az AB ma nem így dönt, vagyis átengedi a törvényt, akkor jó eséllyel kellett volna Strasbourgban vagy Luxemburgban megtárgyalni a kérdést.

Török Gábor, elemző, a Vision Politics igazgatója

A Fidesz semmibe veszi a bíróság egyhangú határozatát, és közjogi eszközökkel lehetetleníti el a politikáját támadni próbáló kezdeményezéseket – vélekedik Török Gábor politikai elemző tegnapi blogbejegyzésében. „Nem gondolom, hogy ezzel vége lenne a jogállamnak – folytatja –, de el kell ismernem, hogy ezek a lépések nem csupán elvtelenek, hanem valóban átlépik azokat a határokat, amelyeket a magyar politika meghatározó szereplői az utóbbi két évtizedben többé-kevésbé igyekeztek tiszteletben tartani. Az Alkotmánybíróságot kormányzati szereplők részéről most olyan éles támadás érte, amelyre korábban még soha – a Bokros-csomag idején sem – volt példa.”

„Az Alkotmánybíróság mai határozatával visszatért a 90-es években hozott döntéseinek minőségéhez, a szervezet vegytiszta érvekkel utasította el a 98 százalékos különadó törvényét” – mondta a Világgazdaságnak Kolláth György. Kifejtette: pusztán az új, a nyári alkotmánymódosítás szemszögéből nézve is alkotmánysértő a törvény, hiszen a dolgozó a törvényben biztosított juttatását veszi fel, melynek elkobzása teljes képtelenség és elfogadhatatlan. „A jövedelmet alanyi jogon kapja a munkavállaló, olyan, hogy jó erkölcsbe ütköző, nincsen” – tette hozzá. „Az alkotmány egésze vizsgázott, és a törvény elbukott” – fejtette ki a szakértő, aki szerint ha az AB ma nem így dönt, vagyis átengedi a törvényt, akkor jó eséllyel kellett volna Strasbourgban vagy Luxemburgban megtárgyalni a kérdést.

Török Gábor, elemző, a Vision Politics igazgatója

A Fidesz semmibe veszi a bíróság egyhangú határozatát, és közjogi eszközökkel lehetetleníti el a politikáját támadni próbáló kezdeményezéseket – vélekedik Török Gábor politikai elemző tegnapi blogbejegyzésében. „Nem gondolom, hogy ezzel vége lenne a jogállamnak – folytatja –, de el kell ismernem, hogy ezek a lépések nem csupán elvtelenek, hanem valóban átlépik azokat a határokat, amelyeket a magyar politika meghatározó szereplői az utóbbi két évtizedben többé-kevésbé igyekeztek tiszteletben tartani. Az Alkotmánybíróságot kormányzati szereplők részéről most olyan éles támadás érte, amelyre korábban még soha – a Bokros-csomag idején sem – volt példa.” Eredetileg a különadó alá sorolt jövedelmek* - A felmentési időnek munkavégzési kötelezettséggel nem járó részére kifizetett munkabér

- A felmentési időnek munkavégzési kötelezettséggel nem járó részére kifizetett illetmény

- Előző évi szabadságmegváltás címén kapott illetmény

* Példák, a bevétel kétmillió forintot meghaladó része lett volna adóköteles. Alkotmánymódosítás 70/I. (2) A közterhek viselésére szolgáló forrásokból, valamint az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részéről jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmek tekintetében a törvény az adott adóévtől kezdődően külön mértékű kötelezettséget állapíthat meg. -->