Ennek bemutatásakor Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) elnöke bejelentette azt is: január elsejétől kibővült működési területtel, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala néven működik tovább a testület.
A hamisítás egyre nagyobb méreteket ölt, növekvő károkat okoz az üzleti élet tisztességes szereplőinek, csökkenti a költségvetés bevételeit, veszélyezteti a meglevő munkahelyeket, és kockára teszi a fogyasztók egészségét, biztonságát – ez az egyik legfőbb megállapítása a most publikált két HENT-füzetet készítő szakértőknek.
A magyar fogyasztók kétharmada nem vásárolna hamisítványt – hívta fel a figyelmet a kiadványok szerkesztője, Penyigey Krisztina, az MSZH főosztályvezetője. Az általa idézett, az egészére kiterjedő Eurobarometer-felmérésekből ugyanakkor az is kiderült, hogy az EU más tagállamaiban a megkérdezettek háromnegyede gondolkodik így.
Meglepetést keltett a HENT-kutatások során, hogy a legtöbb hamisított terméket a leginkább versenyképesnek tartott Közép-Magyarország régióban vásárolják, s uniós összehasonlításban a vámáru-lefoglalások esetszámát tekintve hazánk az előkelő harmadik helyen áll, megelőzve például Hollandiát, Nagy-Britanniát vagy Belgiumot. Nagy László Tibor, a projektben részt vevő Országos Kriminológiai Intézet kutatásvezetője rávilágított arra, hogy nálunk az összes bűncselekmény 8 százalékát teszik ki a hamisítással és kalózkodással összefüggő elkövetések, s míg az előbbiek száma csökken, az utóbbiaké megduplázódott az elmúlt években.
