Viharos magyar rajt az EP-ben
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság A húsz évvel ezelőttihez hasonló kihívásokkal néz szembe az Európai Unió ma: akkor Európának volt ereje ahhoz, hogy egységessé váljon, kérdés, ma is megálljuk-e helyünket a viharokban – fogalmazott az Európai Parlament (EP) előtti felszólalásában Orbán Viktor miniszterelnök. Bár a kormányfő elsősorban széles körben támogatott gazdasági és pénzügyi célkitűzésekről szólt strasbourgi „bemutatkozásában”, a EP-ben korántsem részesült baráti fogadtatásban: ennek oka nem a magyar elnökség hivatalos programjában, hanem az év elején életbe lépett médiaszabályozásban keresendő.
Ez utóbbi olyannyira felháborodást váltott ki elsősorban a liberális, szocialista és „zöld” képviselők körében, hogy a több mint kétórás vita nagyobb részét a médiatörvénnyel kapcsolatos adok-kapok kötötte le. Az új szabályozást élesen bíráló Martin Schulz, az EP szocialista frakciójának vezetője meg is jegyezte: „szeretnénk, ha a magyar elnökség sikeres lenne, mivel azonban ez lehetetlennek tűnik a médiatörvény miatt, új szabályozás elfogadására van szükség”. A médiatörvénnyel kapcsolatos, sokszor személyeskedő hangvételű – és néppárti képviselők által képmutatónak, boszorkányüldözésnek minősített – hozzászólásokat az EP elnöke többször is igyekezett viszszaterelni az eredeti témához, javarészt sikertelenül. Liberális képviselők Orbán Viktor felszólalásának legelején szájuk leragasztásával és „cenzúra” feliratú címlapok felmutatásával fejezték ki tiltakozásukat, így a magyar kormányfő már beszédében arra kérte az EP-t: bármilyen véleménye is legyen egyes képviselőknek a magyar belpolitikai ügyek alakulásáról, hiba lenne és egész Európa kárát látná annak, ha e véleményüket és az ebből fakadó akcióikat öszszekevernék a magyar elnökség égisze alatt megvalósítandó feladatokkal.
A vita végén a magyar kormányfő viszontválaszában úgy fogalmazott: megdöbbenéssel veszi tudomásul, hogy tekintélyes EP-képviselők tárgyi tévedéseknek „ültek fel”. „Nem fogadom el, hogy azért, mert mi diktatúrában éltünk negyven évig, bárki megkérdőjelezze a magyar nép demokratikus elkötelezettségét. A médiatörvényt lehet és kell is bírálni, de a felszólalások hangneme a magyar nemzet egészét sértette meg” – fogalmazott Orbán Viktor. Erre több képviselő leszögezte: a médiaszabályozást, nem pedig a magyar nemzetet kritizálták. A tegnapi vitában egyébként mind Orbán, mind az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso megerősítette: még a héten a magyar hatóságokhoz fordul az EU illetékes szerve „egyes aggályok tisztázása érdekében”, és ha ez szükségesnek bizonyul, a magyar kormány módosítja a médiatörvény kifogásolt passzusait.
Ami a tegnapi vitán alig-alig szóba hozott elnökségi terveket illeti: a magyar miniszterelnök úgy fogalmazott, az unió erejét jelenleg a tetemes adósságteher szívja el. Az adósságot pedig csak munkával lehet legyőzni – vélekedett Orbán Viktor, megjegyezve, hogy e területen Magyarországnak különösen sok a tennivalója, hiszen itt van az EU legalacsonyabb, 55 százalékos foglalkoztatási rátája. A „hitelesség” jegyében hozzátette: Magyarországon az idén a GDP 3 százaléka alatt lesz az államháztartás hiánya, sereghajtóból tehát éllovassá válunk ezen a területen. A magyar miniszterelnök arra kérte az EP-képviselőket, ne utasítsanak el egyes „terápiákat” csak azért, mert azok újak és szokatlanok.
Megbeszélések a pénzügyi keretekről
Egyeztetések sorozatára van szükség ahhoz, hogy minél hamarabb végleges formát ölthessen az EU 2013 utáni költségvetési keretrendszere – értett egyet tegnap reggeli találkozóján José Manuel Barroso, az EB, Jerzy Buzek, az EP elnöke és Orbán Viktor magyar kormányfő. Ez volt az első megbeszélés ilyen körben a 2013 utáni évek pénzügyi tervezéséről, ám – mint arra a felek rámutattak – a lisszaboni szerződés is azt rója feladatul az uniót vezetőkre, hogy „mindent tegyenek meg” a tervezés előmozdítása érdekében.
Magyar példa
Magyarország az egyike azon két EU-s tagállamnak, ahol az államadósság GDP-hez mért aránya az idén csökkenni fog – mutatott rá tegnapi strasbourgi sajtótájékoztatóján Orbán Viktor. A kormányfő ezzel is alá akarta húzni: az uniós gazdaság fellendítése nem képzelhető el a jelenlegi államadósságszintek mellett. A miniszterelnök megerősítette: az államadósság-ráta már az idén a GDP 72-73 százalékára mérséklődhet. Ez valószínűleg így is lesz, ám a csökkenés hátterében a második nyugdíjpillér, vagyis a magánnyugdíjpénztárak meggyengítése áll. Az államadósság idei csökkentéséről a miniszterelnök a Bildnek adott minapi interjúban is beszélt. A legnagyobb példányszámú német bulvárlapnak azt mondta: az IMF-től fölvett hitelek visszafizetésével február–márciusra 72-73 százalékra apad az államadósság mértéke. „Higgyék el nekem, Európa még csodálkozni fog azon, mi mindenre képes Magyarország” – fogalmazott a lapnak Orbán Viktor.
kiküldött tudósítónk jelenti
Bírálatok a médiatörvénnyel szemben (a tegnapi EP-ülésen)
Martin Schulz, a szocialisták frakcióvezetője. „Magyarországon jelenleg egyoldalú médiatanács vizsgálja, hogy mi minősül kiegyensúlyozott tájékoztatásnak. Holott Európában általában a média ellenőrzi a hatalmat, nem pedig a hatalom a médiát.”Bokros Lajos, a konzervatív frakció tagja. „Az új médiaszabályozás mellett több kormányzati intézkedés a jogállamiság durva megsértésének minősül, ilyenek a különadók, a jegybanki autonómia kikezdése vagy a Költségvetési Tanács felszámolása.”
Guy Verhofstadt, a liberális frakció vezetője. „A magyar médiatörvény az elefánt a porcelánboltban, amely bizalmatlanságot szül a magyar kormánnyal szemben, és megakadályozza, hogy lényegi kérdésekről vitatkozhassunk.”
Daniel Cohn-Bendit, a zöldek frakcióvezetője. „Orbán Viktor korábban a demokráciáért harcolt, ám mára európai Chavezzé vált. Nem érti meg, hogy a demokráciának soha nem árt a szabadság. Úgy volt, hogy az ebédemet a magyar kormányfővel költöm el, de megnyilatkozásai elvették az étvágyamat.”
Bokros Lajos, a konzervatív frakció tagja. „Az új médiaszabályozás mellett több kormányzati intézkedés a jogállamiság durva megsértésének minősül, ilyenek a különadók, a jegybanki autonómia kikezdése vagy a Költségvetési Tanács felszámolása.”
Guy Verhofstadt, a liberális frakció vezetője. „A magyar médiatörvény az elefánt a porcelánboltban, amely bizalmatlanságot szül a magyar kormánnyal szemben, és megakadályozza, hogy lényegi kérdésekről vitatkozhassunk.”
Daniel Cohn-Bendit, a zöldek frakcióvezetője. „Orbán Viktor korábban a demokráciáért harcolt, ám mára európai Chavezzé vált. Nem érti meg, hogy a demokráciának soha nem árt a szabadság. Úgy volt, hogy az ebédemet a magyar kormányfővel költöm el, de megnyilatkozásai elvették az étvágyamat.”-->
