Havi 30-40 ezer forintos fizetéskülönbség igazán elhanyagolható – volt olyan magyar cég, amely ezzel védekezett, amikor az Egyenlő Bánásmód Hatóság felelősségre vonta női vezetőik alacsonyabb bérezése miatt. Miközben Magyarországon a szükséges aláírások alig harmada gyűlt össze, így nem lesz népszavazás a parlamenti női kvótáról, az EU már nemcsak a politikában, hanem a gazdasági életben is szabályozná a hölgyek részvételét.
A belső piacokért felelős uniós biztos, Michel Barnier nemrég jelentette ki, hogy Brüsszel még ez év tavaszán közzéteszi ilyen irányú javaslatát, amely az összes tagállamnak előírna bizonyos minimális női részarányt a vezetőségekben. A már elvetett német terv 30 százalékosról szólt.
Magyarországon jelenleg legfeljebb a negatív tendenciák lassulásáról lehet beszámolni. Igaz, a foglalkoztatottak aránya 2008 óta nagyobb a nők körében, mint a férfiaknál. Mégis már-már közhelyszerű (ám igazolható) az a megállapítás, hogy a munkaerő-piacra lépésnél kisebb ugyan a nemek közti különbség, a ranglétrán viszont jóval nehezebben léphetnek előre a nők. Ez meglátszik a béreken is, bár itt észrevehető némi haladás: az előző évtizedben 20-ról 14 százalékosra csökkent a férfi és női keresetek közötti rés. A leginkább pozitív tendenciák az időszak első feléhez kapcsolhatók ugyan, de az azóta megfigyelhető romlás meglepően komoly regionális eltérést mutat: egy kivételével minden régióban csak elhanyagolható változás volt, egyedül az Észak-Alföldön emelkedett 5 százalékról 10-re a különbség.
A vezetői pozíció elnyerésére ma Magyarországon egy férfinak kétszer annyi esélye van, mint egy nőnek – mondta el kérdésünkre Szekula István az Egyenlő Bánásmód Hatóság képviseletében. Az üzleti szférában jóval rosszabb a helyzet, mint az állami cégeknél, hiszen ez utóbbiakat szigorúbban szabályozza a törvény. A munkahelyi előremenetelnél a legtöbb panasz az egyenlő munkáért egyenlő bért elv megsértésével kapcsolatban érkezik. Azt elismeri a szakértő, hogy a munkaadó kompetenciája dönteni az egyes munkakörökről és munkafolyamatokról, de hozzátette: ezeknek a döntéseknek objektív és átlátható alapokon kellene nyugodniuk. A kvóta bevezetésének ötletét eredetileg Németországban vetették fel, ám ez a kezdeményezés időközben süllyesztőbe is került. Angela Merkel kancellár azzal vetett véget a vitának, hogy a kötelező kvóta bevezetése helyett inkább időt kellene adni a cégeknek, hogy javítsanak a női arányokon az igazgatótanácsaikban.
Merkel döntésében nem csekély szerepet játszott, hogy az amúgy sem felhőtlen koalíciós együttműködésben csak újabb feszültség forrásává válhatott volna a javaslat, amely 30 százalékos minimális női kvótát írt volna elő a cégek számára az igazgatótanácsokban. A liberális párt szerint ez az előírás a szerződéskötés szabadságát korlátozná a cégvezetők körében, mert nem dönthetnének szabadon a legjobb képességű jelöltek mellett a kötelező nemi arányok miatt. Az FDP arra számít, hogy a demográfiai viszonyok megváltozása miatt a következő években külső beavatkozás nélkül is emelkedik a nők aránya a cégek felső vezetésében.
Berlinnel szemben az Európai Bizottság nem állt el ilyen irányú terveitől. „Támogatom az elképzelést, hogy uniós szinten szabályozzuk a kötelező minimális női kvótákat, különös tekintettel a tőzsdén jegyzett vállalatokra” – mondta el a belső piacokért felelős biztos a Süddeutsche Zeitungnak. A nők nagyobb arányú alkalmazása a cégek vagy akár országok vezetésében azért is kívánatos, mert nagyobb kiegyensúlyozottságot tudna biztosítani a döntéshozatalban – tette hozzá Michel Barnier.
Brüsszel már áprilisra el kívánja készíteni a kvótákkal kapcsolatos uniós tervezetet. Barnier ugyanakkor egyelőre nem volt hajlandó semmilyen konkrét számot megnevezni, mert a tervezés ehhez „még túl korai stádiumban van”.
Vitatott norvég példa
Norvégiában 2003-ban fogadták el azt a törvényt, amely 2008-ig adott időt a tőzsdei vállalatoknak, hogy igazgatótanácsaikban elérjék a legalább 40 százalékos női jelenlétet. Ellenkező esetben a cégnek akár a bezárás veszélyével is szembe kell néznie.A törvénnyel Norvégia vezető szerepet vállalt e téren, de a kabinet korántsem aratott osztatlan sikert az érintettek körében. Számos cég úgy kerülte el az új előírást, hogy megváltoztatta jogi státusát, ezzel kikerült a törvény fennhatósága alól. Ráadásul 2010 tavaszán több tanulmány is készült a norvég kötelező női kvótával kapcsolatos eddigi tapasztalatokról.
A New York Times által idézett amerikai elemzések eredményei nem voltak túl pozitívak: a felmérésekben szereplő cégeknél a nyereség átlagosan 20 százalékkal csökkent a korábbi szinthez képest, és a legnagyobb arányú női tagságú vállalatok esetében még ennél is nagyobb volt a visszaesés.
A szabályozás pártolói szerint ugyanakkor az elemzések nem tekinthetők mértékadónak a kérdésben.
A törvénnyel Norvégia vezető szerepet vállalt e téren, de a kabinet korántsem aratott osztatlan sikert az érintettek körében. Számos cég úgy kerülte el az új előírást, hogy megváltoztatta jogi státusát, ezzel kikerült a törvény fennhatósága alól. Ráadásul 2010 tavaszán több tanulmány is készült a norvég kötelező női kvótával kapcsolatos eddigi tapasztalatokról.
A New York Times által idézett amerikai elemzések eredményei nem voltak túl pozitívak: a felmérésekben szereplő cégeknél a nyereség átlagosan 20 százalékkal csökkent a korábbi szinthez képest, és a legnagyobb arányú női tagságú vállalatok esetében még ennél is nagyobb volt a visszaesés.
A szabályozás pártolói szerint ugyanakkor az elemzések nem tekinthetők mértékadónak a kérdésben. A parlamentben nem népszerű a kvóta A női kvóta ötlete többször is felmerült Magyarországon – előbb 2007-ben utasította el az Országgyűlés, a Nők a Pályán Egyesület aláírásgyűjtése pedig ezekben a hetekben zárult sikertelenül –, de a javaslatok kizárólag a politikára koncentráltak.
Ellenzőik épp ezt hozzák fel érvnek: nem bizonyított, miért lenne jobb elhelyezkedési lehetősége egy női dolgozónak attól, ha a politikus hölgyeknek könnyebb.
Gyakran tűnik úgy, mintha minden párt a többire várna, valósítsák meg ők az esélyegyenlőséget. A mostani kormányban sincs és a Bajnai-kabinetben sem volt női miniszter.
A Fideszben és a Jobbikban nincs szabályozás a nemek arányáról, az MSZP pedig a saját szabályát játssza ki: a jelöltjeik 20 százaléka nőnek kell lenni, ám ők néhány kivétellel a nem befutó helyeket kapták meg.
A parlamentben az LMP jelent kivételt, náluk a lista minden harmadik helyén nőknek kellett lenniük.
Eközben Lengyelországban kötelező kvótát vezettek be a parlamenti választásokon.
A Bronislaw Komorowski államfő által múlt hétfőn ellenjegyzett törvény szerint a jövőben legalább 35 százalékot kell kitennie egy-egy pártnál a női képviselőjelölteknek. -->
