Lázár totálisan ellehetetlenítené az Alkotmánybíróságot
Ha az indítvány megkapja a szükséges többséget a parlamentben, akkor az Ab a jövőben nem vizsgálhatja a kétharmados törvényeket – állította egy alkotmányjogász a Hírszerzőnek. Gulyás Gergely, a Fidesz alkotmányszövegező bizottságának tagja szerint a szöveg nem ezt célozza, de elismerte, hogy félreérthető.
„Az Alkotmánybíróság az alkotmány védelmének legfőbb szerve. Döntéseit a történeti alkotmány, az alaptörvény és a sarkaltos törvények alapján hozza” – olvasható a Fidesz frakcióvezetője, Lázár János által hétfőn az alkotmánytervezethez benyújtott módosító indítványában, hogy az indítvány elfogadása esetén mely jogszabályok alapján végezheti majd a törvények alkotmányossági vizsgálatát az Ab.
A lapnak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő alkotmányjogász szerint a felsorolásban a történelmi alkotmány a legkisebb probléma, bár komoly értelmezési vitákat indíthat el, hogy az elmúlt 1000 év mely törvényei tartoznak ebbe a körbe. A szakember azt mondta a legnagyobb gond, hogy a felsorolásban alaptörvény és a sarkalatos törvények mellérendelő viszonyban vannak, ami szerinte azt eredményezheti, hogy a kétharmados többséggel elfogadott jogszabályok ezentúl „maguk is mércék, és nem megmérendő törvények lesznek”.
„Ehhez képest részletkérdés, hogy visszaállítják-e az Ab tavaly októberi jogosítványait, hiszen ha ez a módosító keresztülmegy, akkor a legfontosabb törvényeket nem vizsgálhatja felül a testület” – mondta az alkotmányjogász.
A hatályos alkotmányban 37 olyan szabályozási terület van – úgy, mint a bíróságokról, az Ab-ról, a rendőrségről, a képviselők jogállásáról, az önkormányzatokról szóló törvény –, amelyeket csakis minősített többséggel változtathat meg az Országgyűlés. Nagyjából ennyi maradt a Fidesz-KDNP két hete beterjesztett tervezetében is a kétharmadosak – azaz sarkalatos jogszabályok – száma, tehát ha a módosítót elfogadják, ezekhez nem nyúlhat majd hozzá a Hírszerzőnek nyilatkozó szakember szerint az Alkotmánybíróság.
Nem ez az egyetlen fideszes javaslat az Alkotmánybírósággal kapcsolatban. Kósa Lajos és Lázár János akkor állítaná vissza az Ab jogköreit, ha az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken.
Az AB jogköreinek visszaállítást az államadóssághoz kötni értelmetlen demagógia lenne. Az államadósság nem lehet indok az Alkotmánybíróság ledarálásra - fogalmazott Scheiring Gábor, az LMP képviselője, az ellenzéki párt Gazdaságpolitikai kabinetjének vezetője a javaslattal kapcsolatban. Az AB jogköreinek visszaállítást az államadóssághoz kötni értelmetlen demagógia lenne.
Az ötlet azért is visszás, mert a kormány inkább csak beszél az adósságcsökkentésről. Az államosított nyugdíjvagyon egy részét ugyan adósságcsökkentésre használja, 1000 milliárd forintot viszont elkölt folyó kiadásokra, miközben ez a pénz jövőbeni kifizetések fedezete volt. Közben közel 100.000-rel nőtt a munkanélküliek száma; a hiány a kormány adópolitikája miatt elérte az éves szint 84%-át és a kabinet kénytelen volt kvázi pótbüdzsét készíteni költségvetési zárolás címen. Munkahelyek és gazdasági fejlődés nélkül nem fog csökkenni az adósság, ez a politika a csőd szélére sodorja az országot - írja blogjában az ellenzéki képviselő.
