Közélet

Az EU toporgása miatt vagyunk védtelenek a cunamiktól

Az európai országok nem tudnak megegyezni, hol legyen a közös cunami-előrejelző központ, ez pedig sok ezer ember életébe kerülhet – írja a Világtudomány.hu.

103 éve Olaszországban a földrengés, és az azt követő cunami a húsz méteres hullámokkal 80 ezer ember ölt meg. A Földközi-tenger térségében már sok cunami pusztított és még pusztíthat is, ha nem is olyan mértékben, mint a Csendes-óceán partjain. Mallorca és a Cote d''Azur 2003 májusában csak véletlenül úszta meg a katasztrófát. Egy földrengés Észak-Afrika partjainál váltotta ki a szökőárat. A hullámok 300 kilométeres óránkénti sebességgel száguldottak Európa felé. Fél óra múlva, este kilenc óra előtt méteres hullámok pusztítottak Mallorca fővárosában, Palma kikötőjében.

Az elmúlt 4000 évben legalább 300 szökőár söpört végig a Földközi-tenger partjain, sok cunamit egyáltalán nem is dokumentáltak. Az európai atlanti partokat is veszély fenyegeti. Mindkét régió sűrűn lakott, turistastrandok sorakoznak egymás mellett, ipari üzemek és  nukleáris erőművek vannak a partokon.

A veszélyt már felismerték: ugyanakkor az Európai Földtudományi Unió (EGU) éves ülésén a bécsi kutatók arra, figyelmeztettek, hogy a felismerés ellenére szinte semmi sem történt. A Spiegel Online szerint az európai bürokrácia a legfőbb akadálya a riasztórendszer létrehozásának – írja a Világtudomány.hu.

A vita lényege: ki jelentheti be, hogy jön a cunami? A riasztás szuverén ügye minden államnak, amikor például Olaszország felfedez egy cunamit, akkor nem küldhet közvetlen figyelmeztetést a szomszédos országok lakosságának. Egy nemzetközi előrejelző központ kellene, amely megkapja az adatokat, és továbbítja azt az illetékes hatóságoknak az egyes országok. De hol legyen a figyelmeztető központ? Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Görögország is bejelentette igényét, és így a mai napig nincs egyetértés.

A tervek szerint viszont jövőre megkezdi működését az első francia cunamiközpont (CENALT), amelynek feladata az Atlanti-óceán északkeleti, és a Földközi-tenger nyugati medencéjében kialakuló szökőárak észlelése, és a riasztás kiadása lesz. "A XX. században 911 cunamit jegyeztek fel, ezek 10 százaléka a Földközi-tenger térségében pusztított" - mondta Roland Courteau, francia szenátor.

A francia belügyminisztérium és környezetvédelmi minisztérium összesen 14 millió eurót (3,85 milliárd forint) biztosított a cunami-riasztó központ létrehozására. Az intézmény helyét a Párizs közelében lévő Bruyeres-le-Chatel településen jelölték ki.

 A CENALT segítségével 30-ról 15 percre szeretnék csökkenteni azt az időt, ami a hatóságoknak kell, hogy döntsenek a riasztás kiadásáról. Michel Villeneuve, a CNRS kutatási igazgatója szerint a Földközi-tenger térségében tapasztalt földrengések legfeljebb 3 méteres óriáshullámot alakíthatnak ki, de az is óriási pusztításra lenne képes. Ennek némileg ellentmond a tapasztalat: 1908 december 28-án húsz méter magas hullámok árasztották el Szicíliát és Calabriát, Összesen mintegy 80000 ember halt meg. Hasonló katasztrófa történt ott 1693-ban és 1783-ban is.

óriáshullám EU cenalt Földközi-tenger cunami cunamiriadó
Kapcsolódó cikkek