Ez a szám 5,9 millióval magasabb, mint a 2000-es népszámláláson elért 1,27 milliárd de alacsonyabb az 1,4 milliárdnál, amelyre egyes demográfusok számítottak a legközelebbi népszámláláskor. Az adatok azt is mutatják, hogy Kína lakossága lassabban nő, mint a múltban. Ugyanis 1990 és 2000 között a teljes lakosság 11,7 százalékkal növekedett.
2010-ben a kínai lakosok 49,7 százaléka városokban élt, ez az arány 2000-ben még 36,1 százalék volt. A felmérésből az is kitűnik, hogy a kínai lakosság elöregszik. Az országban élők között a 14 éves vagy ennél fiatalabbak aránya 16,60 százalék volt, szemben a 2000-es népszámláláskor feljegyzett 6,29 százalékkal. A 60 évesek és ennél idősebbek aránya pedig 13,26 százalék, a növekedés 2,93 százalékpont 2000-hez viszonyítva – összegez Reuters.
A legtöbb kínai városlakó családnak csak egy, vidéki családnak pedig legfeljebb két gyermeke lehet. Egyes demográfusok szerint a család méretének csökkenése veszélyeztetheti Kína gazdasági jövőjét, ugyanis kevesebben finanszírozzák majd az elöregedő társadalom tagjainak megélhetését.
Miközben a társadalom elöregszik, a fiatalabb, képzettebb munkaerő a korábbival ellentétben már nem fél kiállni jogaiért. Az elmúlt évben többször is sztrájk bénított meg számtalan, Kínában működő gyárat. A munkások erőteljesebb mozgolódását a jobb életre való törekvés mellett demográfiai okok is magyarázzák. 30 évi gyors növekedés után idén tetőzik a munkaképes korban lévő - 15-64 év közötti - kínai népesség aránya a lakosságban. Részben még az egyke-politika 1980-ban történt bevezetését megelőző születési hullám következményeként, három évtized alatt 33 százalékkal bővült a kínai munkaerő, amely biztosította az exportra termelő dél-kínai üzemek olcsó munkásutánpótlását.
Öt év múlva újabb fontos fordulópont várható: 2015-ben éri el a munkaképes korosztály a legnagyobb létszámot, amely ezután fokozatosan csökkenni fog. A rendelkezésre álló munkaerő talán már tetőzött is valójában, mivel egyre több fiatal tanul hosszabb ideig és így csak jóval tizenötödik életéve után lép be a munkaerőpiacra. A nők 70 százaléka dolgozik, ez az arány már nem fog emelkedni.
Fontos a munkaerő korosztály szerinti megoszlása. A gyors gazdasági növekedést, iparosítást és urbanizációt részben a falusi körzetek fiatalságának a városokba irányuló tömeges migrációja táplálta. Az idén azonban kiapadóban látszik lenni a falusi létből menekülő fiatalok áradata. A mostani sztrájkolók ösztönösen felismerhették, hogy egyre kevesebben készek helyükbe lépni, hiszen mind több munkaalkalom akad a falusi otthonaikhoz közelebb lévő nagy- és kisvárosokban.
