Újabb ország fordulhat szembe a műhússal Európában - a vita hatott az uniós döntéshozókra is

Románia is csatlakozhat azokhoz az uniós országokhoz, amelyek szigorú korlátokat állítanak a laboratóriumi körülmények között, sejttenyésztéssel előállított húsok elé. Bukarestben már parlamenti vita tárgya egy olyan törvényjavaslat, amely ideiglenesen megtiltaná a sejtkultúrából készült élelmiszerek,, a műhús és a takarmányok forgalomba hozatalát.

A román szenátusnak június 8-án benyújtott javaslat nemcsak a laboratóriumi húsra, hanem az ilyen technológiával előállított takarmányokra ((pl. fermentáció, bioetanol-gyártás melléktermékei, precíziós keverés) is kiterjedne. A javaslatot a parlament hivatalos nyilvántartása szerint hat SOS Románia-képviselő jegyzi, és az ügy jelenleg még a szenátusi előkészítő szakaszban van: több hatóság, köztük a fogyasztóvédelem, a versenyhatóság, a gazdasági és szociális tanács, valamint a kormány véleményét is kérték.

A tervezet alapján a tiltás nem vonatkozna a kizárólag kutatási, engedélyezési vizsgálati, gyógyászati, gyógyszerészeti vagy állategészségügyi célú felhasználásra. Ezeket a termékeket azonban emberi vagy állati fogyasztásra továbbra sem lehetne piacra dobni. A szabálysértőket jelentős bírságokkal fenyegetnék: a sejtkultúrából készült élelmiszerek és takarmányok forgalmazása 50 ezer és 150 ezer román lej közötti pénzbüntetést is maga után vonhatna.

Műhús: az elővigyázatosság elvére hivatkoznak

A kezdeményezők az elővigyázatosság elvével indokolják a szigorítást. Érvelésük szerint a sejttenyésztett élelmiszerek hosszú távú egészségügyi hatásairól, tápértékéről, mikrobiológiai kockázatairól, valamint a gyártás során alkalmazott növekedési faktorokról még nincs elegendő tapasztalat.

A román javaslat mögött ugyanakkor erős agrárpolitikai szempontok is megjelennek. A tervezet céljai között szerepel a hagyományos állattenyésztés, a nemzeti élelmiszeripari örökség és a vidéki gazdaság védelme, miközben a fogyasztók egyértelmű tájékoztatását is hangsúlyozza. A törvényjavaslat ezért külön szabályokat vezetne be a kizárólag növényi alapú termékek elnevezésére is: a címkén jól láthatóan fel kellene tüntetni, hogy növényi termékről van szó, és tilos lenne minden olyan megjelölés, amely félrevezetheti a vásárlókat a termék eredetéről vagy összetételéről.

Brüsszelben is irányváltás körvonalazodik

A román kezdeményezés különösen érdekes időpontban érkezett, mert az Európai Parlament júniusban már lépett a hús fogalmának szigorúbb meghatározása felé. Az EP által elfogadott álláspont szerint a hús megnevezés az állatok ehető részeihez kötődne, így a laboratóriumi sejttenyésztéssel előállított vagy növényi alapú alternatívák nem használhatnának hagyományos húsipari elnevezéseket.

A korlátozott elnevezések közé kerülhetne például a marha, sertés, csirke, steak, karaj, tarja, bacon vagy T-bone is. A cél nem közvetlenül a műhús európai betiltása, hanem az, hogy a fogyasztó egyértelműen meg tudja különböztetni az állati eredetű húst, a növényi alternatívát és a sejttenyésztéssel készült terméket.

Az uniós döntés ugyanakkor még nem jelenti azt, hogy a műhús automatikusan eltűnne az európai piacról. A jogszabályi folyamat további egyeztetéseket igényel, és az új szabályokhoz a tagállamok jóváhagyása is szükséges. Az EU egészében a műhús jelenleg még nem kapott piacra lépési engedélyt: a sejttenyésztett hús „új élelmiszernek” számít, ezért az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság és az Európai Bizottság engedélyeztetésére van szükség. Vagyis ez nem általános uniós tiltás, hanem engedélyezési kötelezettség. Mivel a román tervezet külön nemzeti korlátozást vezetne be, ezért Bukarestnek a szabályozást az Európai Bizottsággal is egyeztetnie kellene a belső piaci előírások miatt.

Magyarország már keményebb irányt választott

Magyarország korábban már a laboratóriumi hús előállításának és forgalomba hozatalának általános tiltása mellett döntött. A magyar megközelítés nem pusztán címkézési kérdésként kezeli a műhúst, hanem az állattartók, a takarmánytermelők, a feldolgozóipar és a vidéki munkahelyek jövőjét érintő agrárstratégiai ügyként.

Jelenleg országos szinten két európai országban van hatályos tiltás a laboratóriumi, sejttenyésztéssel előállított hús gyártására és forgalmazására:

• Olaszország: 2023 végén fogadták el a tilalmat, amely a tenyésztett hús előállítását és értékesítését is korlátozza. A szabályozás uniós jogi vitát is kiváltott, mert az EU-ban az ilyen termékek engedélyezése alapvetően közös, úgynevezett új élelmiszeres eljárás alá tartozik.
• Magyarország: a parlament 2025 novemberében szavazta meg a laboratóriumi hús előállításának és forgalmazásának tilalmát; kivételt főként az orvosi és állatgyógyászati célú felhasználás jelenthet.

Az Egyesült Államokban nincs országos tilalom, viszont több tagállam saját hatáskörben korlátozza vagy tiltja a műhús forgalmazását. Ilyen például Florida, Alabama, Mississippi, Montana, Indiana, Nebraska és Texas; Dél-Dakota pedig 2031-ig tartó moratóriumot vezetett be.