Zöldautóknak jó szelet!

Autózni szélenergiával? Elsőre őrültségnek tűnik, pedig előreláthatólag 2013-tól már lesznek olyan modellek – például az Audi kínálatában –, amelyeknél a hajtásukhoz szükséges elektromos áram vagy mesterséges metángáz előállításában a szél lesz a kulcstényező. Ehhez persze komoly fejlesztésekre lesz szükség, amelyek megvalósítása már el is kezdődött. A német gyártó e-gas projektjét hároméves kutatómunka előzte meg. A szakemberek két lehetőséggel számolnak. Az egyik elképzelés az, hogy a meglévő elektromos hálózatba vezetik az áramot, annak egy részét az elektromos töltőállomások igényének kielégítésére fordítják. Ezzel „egyszerűen” megoldható a villanyautók „zöld” tankolása.

A másik út a szélerőművek által termelt elektromos áram felhasználására az e-gas projekt. A folyamat kissé leegyszerűsítve így néz ki: a villamos hálózatba kerülő szélenergiával termelt árammal vizet bontanak hidrogénre és oxigénre (elektrolízis), a keletkező hidrogént tartályokba továbbítják, ahol szén-dioxidot adagolnak hozzá, így állítanak elő mesterséges metánt. Az ehhez szükséges szén-dioxidot a légkörből vagy biomasszából vonják el. Az e-gas, vagyis a mesterséges metán gyakorlatilag megegyezik a természetes földgázzal. Az így nyert e-gas felhasználható a háztartások fűtésigényének kielégítésére, s még a nyilvános CNG-kutak számára is marad elegendő menynyiség.

S hogy hol az autó mindehhez? Az Audi A1 e-tron lesz a németek első sorozatgyártású elektromos autója, melynek kabinja négyfős, a nagy teljesítményű lítiumionos akkumulátorok révén pedig az előzetes adatok szerint 100 kilométeres hatótávolsággal lehet számolni. Annak ellenére, hogy elsősorban városi autóról van szó, az e-tron képes lesz akár 130 km/h-val haladni, százas sprintje 10,2 másodpercig tart, az elindulás pillanatában rendelkezésre álló 240 Nm-es nyomaték pedig remek rugalmasságot szavatol. Az elektromos Audinak tartósan 45 kilowattos a teljesítménye, ám rövidebb ideig akár 75 kilowattra is képes lesz.

Az A3-as modellt pedig földgázüzeműre alakították át, s az 1.4 TCNG típusnevet adták a modellnek. Forgalmazása várhatóan 2013-ban kezdődik. A „T” az 1,4-es motor turbófeltöltésére utal, míg a „CNG” a földgázüzem rövidítése. A hagyományos üzemanyag-betöltő nyílás tövében alakították ki a földgáz „tölcsérét”, az A3 1.4 TCNG tehát képes benzinnel is, földgázzal is haladni. Kizárólag az utóbbira támaszkodva az A3-as valamivel több mint 400 kilométert tud megtenni egyetlen feltöltéssel, s ha kiürülne a CNG-tank, akkor az autó egyszerűen benzinüzemre vált. Az e-gas projekt igazi átütő ereje abban nyilvánul meg, hogy a megújuló energiaforrások (pl. nap- vagy szélenergia) által nyert energia a mesterséges metán előállításával könnyen tárolhatóvá és raktározhatóvá válik. A folyamat a tárolást követően a visszájára fordítható, vagyis szükség esetén a földgázt gázerőművekben felhasználva elektromos áram előállítása válik lehetővé.

Persze az e-gas projekt erősen tőkeigényes, hosszú a megtérülési ideje, s földrajzilag is igen behatárolt területeken működőképes – mert ugye nem csak anyagi forrás kell hozzá, széligényes is a folyamat. Hazánkban pedig szélerőműből is kevés akad, nemhogy szeles tengerből.

Olcsóbb lenne a szárazföld, de nyílt vízen jobbak a szélviszonyok

A mérnökök komoly elemzőmunkát végeztek a szélerőművek telepítését megelőzően, és úgy döntöttek, hogy a tengerparttól távol, a víztérben állítják fel azokat. A beruházási költség jóval nagyobb, mint ha a szárazföldön telepítenék a szélkerekeket, de a hatékonyabb működés érdekében ezt a megoldást választották. A nyílt tengeren egyelőre négy erőművet alakítanak ki, ezek éves teljesítménye 53 GWh, ez 40 százalékkal több, mint a szárazföldi változatoké. Az ok nagyon egyszerű, a partoktól távoli tengerszakaszokon a szél átlagsebessége meghaladja a 30 km/h-t.