Állami programok is kellenek
Habár a munkanélküliek tábora tavaly mérséklődött az OECD tagországaiban, az év végi 44 milliós adat még mindig 13 millióval meghaladja a globális válság előtti szintet. A többi között erre hívja fel a figyelmet a legfejlettebb ipari országokat tömörítő párizsi székhelyű szervezet éves jelentése. A Foglalkoztatási kilátások 2011 című kiadvány megállapítja: míg a munkanélküliség összességében csökkent a recesszió során elért csúcsértékéhez képest, számos országban még mindig magas szinten áll, különösen a sebezhető csoportok, így például a hátrányos helyzetű fiatalok esetében. A tanulságok közé tartozik, hogy mély recesszió során indokolt lehet a munkanélküli-juttatások maximális időtartamának átmeneti növelése, különösen olyan országokban, ahol e juttatások időtartama viszonylag rövid, és a tartósan munka nélkül levők hozzáférése az „utolsó menedékként” szolgáló juttatásokhoz korlátozott. (Mint egyébként ismeretes, Magyarország pont ezzel ellentétesen lépett s mérsékelte a juttatások folyósításának az idejét.) A jelentés szerint e hosszabbításokkal párhuzamosan olyan programokat kell működtetni, amelyekkel vissza tudják terelni a munkaerőpiacra az állásukat tartósan elveszítőket. Mindenképpen meg kell ugyanis akadályozni, hogy a tartósan munka nélkül levők teljes egészében a szociális juttatásokra alapozzanak.
A válság egyik hatásaként megnőtt annak a veszélye, hogy magasan ragad a munkanélküliség; a tartós – 12 hónapot meghaladó – állástalanság ugyanis meredeken nőtt. Magyarországnak ezt a mutatót tekintve sincs oka örömre: míg ugyanis az OECD-országokban az összes munkanélküli durván 32 százalékát adták tavaly év végén a tartósan munka nélkül levők, nálunk 50,6 százalékát.
A probléma kezelésében a kormányoknak aktív szerepet kell vállalniuk – hívta fel a figyelmet a jelentés bemutatása alkalmából az OECD első embere. Angel Gurria főtitkár hangoztatta: a korlátozott állami forrásokkal jól kell sáfárkodni, azokat részben a legsérülékenyebb rétegek támogatására, illetve költséghatékony programokra kell költeni. Példaként említette az amerikai programot, amelynek keretében az alkalmazottaik számát bővítő cégek felmentést kapnak bizonyos adók megfizetése alól.
Külön kitér a jelentés a fiatalokra, akiknek a segítése a munkához jutás érdekében alapvető fontosságú és prioritást kell élveznie. Az idén az első negyedévben a 15–24 éves fiatalok munkanélküliségi rátája 16,7 százalékos volt, szemben a 25 éven felüliek 7 százalékos arányával. Magyarországon a mutató még roszszabb: 26,6 százalékos.
Milliós hiány várható
Az OECD-jelentés a tegnapról és a máról, legfeljebb a holnapról szól. De „holnapután” már nagyon más lehet a foglalkoztatási kép. Legalábbis ezt lehetett leszűrni a Randstad Bridging the Gap tegnapi rendezvényén, amelyen a többi között az hangzott el, hogy a lakosság számának és korösszetételének változása miatt Európában 15, hazánkban 16 százalékos munkaerő-piaci hiány várható 2050-re. Szakemberek szerint a rugalmas foglalkoztatási formák jelenthetnek megoldást.Szó volt arról, hogy a „flexicurity” elvet követve jelentős munkaerő-piaci potenciál mozgósítható. Eszerint rugalmasabb, de anyagi biztonságot garantáló munkaszerződésekre van szükség a folyamatos képzések mellett.
N. Vadász Zsuzsa Milliós hiány várható Az OECD-jelentés a tegnapról és a máról, legfeljebb a holnapról szól. De „holnapután” már nagyon más lehet a foglalkoztatási kép. Legalábbis ezt lehetett leszűrni a Randstad Bridging the Gap tegnapi rendezvényén, amelyen a többi között az hangzott el, hogy a lakosság számának és korösszetételének változása miatt Európában 15, hazánkban 16 százalékos munkaerő-piaci hiány várható 2050-re. Szakemberek szerint a rugalmas foglalkoztatási formák jelenthetnek megoldást.
Szó volt arról, hogy a „flexicurity” elvet követve jelentős munkaerő-piaci potenciál mozgósítható. Eszerint rugalmasabb, de anyagi biztonságot garantáló munkaszerződésekre van szükség a folyamatos képzések mellett.-->
