Közélet

Botrányok Tyimosenko ítélete körül

Hét év börtönbüntetésre ítélte egy kijevi bíróság Julija Timosenkót. Az egykori ukrán miniszterelnöknek ez a politikai karrier, Ukrajnának pedig az EU-hoz való közeledés végét jelentheti.

Bűnösnek találta és hét év börtönbüntetésre ítélte tegnap egy kijevi bíróság Julija Timosenkót, Ukrajna 2007 és 2010 között regnáló miniszterelnökét. Az indoklás szerint 2009-ben Timosenko túllépte hatáskörét, Ukrajna számára hátrányos gázszállítási szerződéseket kötött Oroszországgal, és ezzel mintegy 137 millió eurós kárt okozott az országnak. Az ítélet teljes egészében megfelel az államügyészség kívánalmainak, adták hírül nemzetközi hírügynökségek.

Az ötvenéves Timosenko már az ítélet kihirdetésekor közölte, hogy az Európai Emberi Jogok Bíróságához fordul jogorvoslatért. A végsőkig harcolni fogok a jó híremért, tette hozzá. Később internetes oldalán sorsforduló pontnak nevezte az ítéletet az ország számára. „Vagy szabad emberek leszünk, vagy Janukovics bűnözők gettójává változtatja Ukrajnát” – közölte.

Az egykori ukrán kormányfő szerint gyakorlatilag koncepciós perről van szó, amely mögött politikai riválisa, Viktor Janukovics jelenlegi elnök áll. Utóbbi, Timosenko állítása szerint, ily módon próbál tőle megszabadulni a jövő évi választások előtt – Janukovics ezt cáfolja. Ha az ítélet jogerőre emelkedik, az a politikus karrierjének végét jelentheti, hiszen többet nem vállalhatna közéleti tisztséget.

A történtek súlyát jelzi, hogy a televízióban élőben közvetített ítélet kihirdetése után több ezren gyűltek össze a bíróság épülete előtt Timosenko szabadon bocsátását követelve, akiket több száz biztonsági erő próbált feltartóztatni. Tovább fokozta a feszültséget, hogy a helyszínen ellentüntetők is megjelentek.

Annyi biztosnak tűnik, hogy az Ukrajna és az EU közötti, amúgy is lassú közeledés most jó időre megtorpan. Az ítéletnek messzemenő következményei lesznek, az EU pedig át fogja gondolni Ukrajnával szembeni politikáját, így a társulási megállapodás megkötését is – jelentette be Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. (Utóbbi tető alá hozását ez év végére tervezték, annak része egy szabadkereskedelmi egyezmény is.) Véleménye szerint a per nem felelt meg a nemzetközi standardoknak, ezért arra szólítja fel az ukrán hatóságokat, hogy biztosítsák egy fair és átlátható eljárás lefolytatását. Guido Westerwelle német külügyminiszter szintén figyelmeztetett, hogy a történtek nem maradnak következmények nélkül a német-ukrán, illetve az EU-ukrán kapcsolatokat tekintve. Alain Juppé francia külügyminiszter pedig korábban azt mondta, hogy Ukrajna előtt addig nincs európai perspektíva, amíg ilyen típusú ügyek vannak.

A Spiegel szerint az európai közösség most nagy dilemma előtt áll: a kapcsolatok jegelésével ugyanis akaratlanul is Oroszország irányába lökné Ukrajnát – Vlagyimir Putyin orosz kormányfő ugyanis állítólag szívesen látná az országot saját vámuniója, vagy akár egy eurázsiai unió részeként.

Volt más lehetőség?

Timosenko fő bűne a jelenlegi ukrán vezetés szerint, hogy 2009 elején olyan megállapodást kötött Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, amely sérti az ukrán érdekeket. A szerződés szerint Ukrajnának fokozatosan át kell állnia arra, hogy az orosz gázért világpiaci árat fizet, e drágulás azonban kezelhetetlen tehernek tűnik az ukrán lakosság és az olcsó gázhoz szoktatott ukrán ipar számára is. Kérdés azonban, volt-e más lehetősége Timosenkónak. A megállapodás megkötésekor Ukrajna már három hete, rajta keresztül pedig Európa számos országa több mint két hete nem kapott orosz gázt. A paktumnak volt egy komoly magyarorzsági kihatása is. Timosenko és Putyin kizárta a gázpiacról Ukrajna addigi kizárólagos gázellátóját, a RosUkrEnergót (RUE), amely emiatt ekkortól nem tudott gázt küldeni magyarországi vevőjének, a vele azonos tulajdonosi körhöz tartozó EMFESZ-nek sem. Az EMFESZ ekkortól máig nem tisztázott forrásból – bár nyilvánvalóan Ukrajnából érkező gázzal – látta le vevőit. 2009. májusában ügyvezető igazgatója egy azóta a bíróság által jogszerűtlennek minősített ügylettel eladta cégét egy új tulajdonosi körnek, amelytől földgázt remélt.

A RUE fele a Gazpromé, másik felének közel egésze Dmitro Firtas ukrán üzletemberé. Timosenko főként az általa félreállított, az ukrajnai kormányváltás után viszont újra jó kapcsolatokra szert tett Firtas fellépését látja az őt ért, s végül a börtönbe kerüléséhez vezető támadások mögött.

A RUE fele a Gazpromé, másik felének közel egésze Dmitro Firtas ukrán üzletemberé. Timosenko főként az általa félreállított, az ukrajnai kormányváltás után viszont újra jó kapcsolatokra szert tett Firtas fellépését látja az őt ért, s végül a börtönbe kerüléséhez vezető támadások mögött. -->

börtön Ukrajna Oroszország tyimosenko EU ítélet
Kapcsolódó cikkek