BUX 43,220.96
+1.14%
BUMIX 3,746.23
+0.07%
CETOP20 1,841.99
0.00%
OTP 9,080
+1.82%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+0.58%
-0.49%
ZWACK 17,250
-0.29%
0.00%
ANY 1,570
+1.62%
RABA 1,130
+1.35%
0.00%
+1.11%
0.00%
0.00%
OPUS 150.4
-0.92%
0.00%
+0.53%
0.00%
-0.12%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,870
+1.99%
0.00%
ALTEO 2,780
0.00%
0.00%
-0.11%
0.00%
0.00%
-0.27%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
+2.63%
+1.28%
0.00%
+7.69%
-0.50%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,228
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Miért érdemes több Facebook profilt létrehozni?

Az online közösségi oldalak rohamos terjedése és egyre növekvő népszerűsége újra és újra előtérbe helyezi az adatvédelem jogi kérdéseit. Bizonyos esetekben ugyanis tudtunkon kívül segíthetjük az adathalászok munkáját – hívja fel a figyelmet egy hosszú ideje fennálló problémára az e|n|w|c Natlacen Walderdorff Cancola nemzetközi ügyvédi iroda.

A Facebookon a cégek már a regisztráció során megadhatják kívánt célcsoportjuk adatait (lakóhely, életkor, végzettség, érdeklődési kör stb.). A közösségi oldal ennek megfelelően kiválasztja a célcsoportba tartozó felhasználókat és adatlapjukon megjelenteti a cég személyre szabott reklámjait.  „A Felhasználói Szabályzat biztosítja, hogy a személyes adatokat nem adják tovább automatikusan a hirdetőknek, ezért a reklámokat a Facebook egy automatizált rendszerben küldi meg” – hívja fel a figyelmet a kiskapura Torsten Braner közösségi jogász.

Az utóbbi időben megjelentek olyan kétes hátterű cégek is, amelyek továbbértékesítési céllal gyűjtenek személyes adatokat. Ezek az „adathalász” vállalkozások gyakran hoznak létre például hamis Facebook-profilt, amelynek segítségével hozzájuthatnak a felhasználók bizonyos adataihoz. „Egy speciális program könnyedén összegyűjti a felhasználó nevét, e-mail címét és érdeklődési körét, amit aztán a cég rendszerezhet, kiértékelhet és értékesíthet is, természetesen az érintett felhasználók tudta és beleegyezése nélkül” – világít rá az egyik legfőbb problémára a szakjogász.

A munkaadók nagy része az új munkatársak kiválasztásánál felhasználja a közösségi oldalakat is, hogy pontosabb képet kaphasson az egyes jelentkezőkről. „Bár az ilyen jellegű betekintés Magyarországon legális, többségében mégis aggályos, hiszen a közösségi oldalak elsősorban a magánszemélyek kapcsolattartására jöttek létre, tehát más célt szolgálnak. Néhány EU-tagállamban a törvény tiltja is, hogy a munkáltató olyan információk beszerzésére használja fel a közösségi portálon található adatlapunkat, amelyet jogszerűen a felvételi beszélgetés során meg sem kérdezhetne. A jogkövető magatartás azonban szinte kikényszeríthetetlen” – ismerteti a szabályozás kettőségét Torsten Braner.

Megoldás lehet, ha a felhasználók különböző profilokat hoznak létre a közösségi oldalakon egyrészt a barátok, másrészt a munkahely, illetve a közélet számára, vagy ahol alkalmazható, ott kihasználják az ismerősök csoportokba sorolásának lehetőségét, és ezáltal szabályozzák a megosztott tartalmakat. Azonban ennél is fontosabb, hogy áttanulmányozzák és használják is az adott oldal adatvédelmi szolgáltatásait; például állítsák be, hogy az egyes adatokhoz ki férhet hozzá a site-okon.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek