BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Hiánycikk a méhgyógyászati készítmény

Egységes és méltányos közösségi szabályrendszert sürgetett Strasbourgban Tabajdi Csaba, mert a jelenlegi torzítja a méz európai kereskedelmét, és rontja Magyarország piaci esélyeit is. Az EP megszavazta az MSZP-s képviselőnek a méhek egészségi helyzetéről szóló jelentését.

„A méhészeti ágazat a beporzással jelentősen hozzájárul az európai élelmiszer-termelés biztosításához és a biodiverzitás megőrzéséhez, fontos környezetvédelmi közjavakat állít elő – hangoztatta az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén Tabajdi Csaba. A szocialista EP-képviselőnek a méhek egészségi helyzete javításával foglalkozó jelentését a héten szavazta meg az EP.

A magyar képviselő megoldási javaslatokat tett az azonosított problémák kezelésére, és több uniós jogszabály módosítását kezdeményezte az Európai Bizottságnál (EB). Tabajdi szerint az elmúlt évtizedek során az európai méhészetet leginkább az sújtotta, hogy kutatások és fejlesztések hiányában nem álltak rendelkezésére megfelelő méhgyógyászati készítmények. „A hatékony járványmegelőzés és a gyógyítás előfeltétele a gyógyszerek és kezelési módok folyamatos fejlesztése, hogy ne alakuljon ki tolerancia vagy rezisztencia a hatóanyagokkal szemben. A legsúlyosabb problémát a méhek külső élősködője, a Varroa destructor atka jelenti, amely ellen nincs igazán hatékony gyógyszer az állatgyógyászatban” – hangoztatta az MSZP-s politikus. Tabajdi az ágazat problémájának nevezte az alacsony szervezettséget. A tagállamok többségében nincsenek megbízható statisztikák, felmérések még a méhészek és a méhcsaládok pontos számáról sem. Ezért hiányoznak vagy pontatlanok a méhpusztulások körülményeire vonatkozó adatok is. A hatékony védekezés érdekében tagállami keretekben működő, de európai szinten összehangolt felügyeleti rendszerre van szükség.

A jelentés szerint külön ki kell emelni a növényvédő szerek nem megfelelő, illetve túlzott alkalmazását. Ahol van rá lehetőség, a kevésbé toxikus, könnyebben lebomló hatóanyagokkal kell felváltani a különösen kockázatos öszszetevőket, így a neonicotinoid hatóanyagokat, amelyek jelenleg a legtöbb kárt okozzák. Tabajdi sajnálta, hogy nem kapott többséget az a javaslata, hogy konkrétan nevezzék meg a méhekre leginkább veszélyes növényvédő szereket. „A jövőben folytatom a küzdelmet, hogy neonicotinoidot (Clothianidin, Thiacloprid, Imidacloprid, Thiamethoxam), fenilpirazolt (Fipronil) és piretroidot, valamint a Chlorpyrifos vagy Dimethoat hatóanyagokat tartalmazó szereket kevésbé káros anyagokkal helyettesítsék” – hangoztatta Tabajdi. Az MSZP EP-delegációjának vezetője sajnálatosnak nevezte, hogy a jelentés végső szövegébe nem került be az a javaslata, amely ipari cukornak minősítette volna a méhészek által takarmányozásra használt cukrot, amely így alacsonyabb áron hozzáférhető lenne. Tabajdi a mézirányelv pontosítására szólította fel az EB-t, mivel a jogszabály jelenleg pontatlanul fogalmaz a méz több fontos minőségi paraméterét illetően, megkönynyítve ezzel a mézhamisítók dolgát. Indokolatlannak nevezte a mézben található antibiotikumokkal szembeni zéró toleranciát. Úgy vélte, egységes és méltányos közösségi szabályrendszerre van szükség, mert a jelenlegi torzítja a méz európai kereskedelmét, és az exportra termelő országok, köztük Magyarország piaci esélyeit is. Tabajdi szerint az EU közös agrárpolitikájának a jövőben jobban kell támogatni a méhészeti ágazatot.

Az EP-képviselők többsége támogatta a jelentés megállapításait, az EB-t képviselő John Dalli kitűnőnek és átfogónak nevezte a jelentéstevő munkáját. Néhányan külön határozatra tettek javaslatot, főként arra hivatkozva, hogy a jelentés nem tükrözi kellőképpen az EP környezetvédelmi bizottságának álláspontját.

Indikátor faj a méh

„Rendkívül fontos ez a jelentés, nagy siker az elfogadása, de mindennapi hatása nincs a méhészekre” – mondta lapunknak a 11 ezer embert képviselő Országos Magyar Méhészeti Egyesület vezető szaktanácsadója. Lászlóffy Zsolt szerint már az is jelentős, hogy az Európai Parlament egyáltalán foglalkozik a méhekkel, és így fel tudják hívni a figyelmet a szektor problémáira. A méhészeti ágazatra hajlamosak kis ágazatként tekinteni, de a beporzás miatt óriási a közvetett haszna, mivel a növényi kultúrák 85 százaléka a méhek és más beporzók tevékenysége nélkül nem is létezne. Lászlóffy kiemelte, hogy a méh indikátor faj, mely élénken és élesen reagál mindenfajta környezeti változásra.


Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.