Máris jelentkezik a klímaváltozás multiplikátor hatása
A klímaváltozással járó természeti folyamatok megsokszorozhatják azokat a veszélyeket, amelyek világszerte egyébként is fenyegetik egészségünket, biztonságunkat, sőt létünket. A hőmérséklet emelkedése és a vele párosuló szárazság például a mezőgazdasági termelésen keresztül a víz- és élelmiszer-ellátás elé állít extra feladatokat, a tengerszintek emelkedése pedig élő- és mezőgazdasági területeket von el. E negatív hatások a gazdaságilag kevésbé fejlett, gyakran szegény, társadalmilag és politikailag instabil térségekben jelentkeznek fokozottan, így Dél-Amerikában, Észak-Afrikában vagy egyes délkelet-ázsiai országokban – mutatta ki a klímaváltozás hatásairól a brit honvédelmi minisztériumban tavaly készült, 2030-ig szóló előrejelzés és stratégia.
„A klímaváltozás előbbi következményei növelni fogják a helyi elégedetlenség, a feszültség, a bűnözés, a terrorizmus és a kalózkodás veszélyét az egyes országokon belül és azok között is. A várható zavargások miatt kockázatossá, a természeti események következtében – áradások, vízszintemelkedés – pedig használhatatlanná is válhatnak a világ fő szállítási útvonalai. Mindezek elvághatják az európai importőröket a fő nyersanyagoktól és a közel-keleti energiaforrásoktól” – mutatott rá Niel Morisetti brit ellentengernagy Világgazdaságnak adott interjújában. A különmegbízott szerint van további veszély is: felgyorsulhat, felerősödhet s közben egyre nehezebben ellenőrizhető méreteket ölthet az a népvándorlás, amely a lakhatatlanná váló területekről a lakhatók felé, jórészt a gazdaságilag fejlett országokba irányul. Összességében jelentősen nőni fog a klímaváltozás által leginkább sújtott térségekben az instabilitás.
„E kedvezőtlen folyamatok már tartanak. Afrika sok országában nincs elég élelmiszer, munka, beindult az elvándorlás. Az ezzel kapcsolatos kockázatok csökkentésében megvan a hadsereg szerepe is” – válaszolta Niel Morisetti. 2030-ig várhatóan a mostani egyharmadával nő a megromlott életkörülményekre visszavezethető népvándorlás.
A brit védelmi minisztérium tanulmányának egyik fő felismerése, hogy a klímaváltozást a meglévő kihívásokkal való kölcsönhatásában kell vizsgálni, s hogy a klímaváltozás a már létező kockázatok multiplikátoraként viselkedik.
Ezekre két fő válasz adható. Egyrészt világszerte törekedni kell a klímaváltozás hatásainak visszaszorítására, főként a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével. Ehhez mérsékelni kell az energiafelhasználást, javítani az energiahatékonyságot, növelni a megújulóalapú energiatermelést és eljuttatni a korszerű energiatechnológiákat a gazdaságilag kevésbé fejlett térségekbe. Másrészt alkalmazkodni kell a megváltozott környezet feltételeihez. Ez is globális összefogást követel. A klímaváltozásnak leginkább kitett térségben a fő cél a stabilitás megőrzése. Fontos eszköz az érintett gazdaságok erősítése, de szükség van segélyezésre is. Nagy-Britanniában megindult a segélyezés leghatékonyabb módjának felmérése.
„Az a fő kihívás, ha semmit sem teszünk” – szögezte le Niel Morisetti. Az ellentengernagy nem tart attól, hogy a klímaváltozással is összefüggő globális változások a világ mai erőviszonyainak érdemi átrendeződéséhez vezetnének. „Éppen ezen kockázat csökkentésén kell együtt dolgoznunk. Senkinek nem érdeke, hogy a kedvezőtlen folyamatok konfliktusokba torkolljanak. A klímaváltozásnak nincs nyertese” – jelentette ki.
B. Horváth Lilla
Cikkünk a klímacsúcsról az 5. oldalon.
