Amir Mirza Hekmati az iráni hatóságok szerint a CIA-nak kémkedett, ezért a bíróság halálra ítélte. Egy az iráni televízió által levetített állítólagos vallomásban Hekmati azt állította, hogy egy New York-i videójáték-készítő cég munkatársaként a titkosszolgálat megbízásából próbálta manipulálni a közel-keleti közvéleményt. A Reutersnek nyilatkozó informátorok szerint emellett Irán tovább növelte a feszültséget a Nyugattal, miután megkezdte az urándúsítás a Qom városa mellett található telephelyen.
Irán a lehető legérzékenyebb pillanatban jelentette be a halálos ítéletet, hiszen a nemzetközi közösség jelenleg új szankciók bevezetését fontolgatja Teherán megfékezésére. Az EU várhatóan még a hónap vége előtt bejelenti az olajembergót Irán ellen. A szankcióhoz vélhetően más országok is csatlakozhatnak, tekintve, hogy Washington már leszögezte: teljes vásárlási tilalmat szeretne elérni Irán megbüntetésére.
Barack Obama amerikai elnök nemrégiben írta alá azt a 60 nap múlva hatályba lépő törvényt, amely szerint kizárhatók az amerikai pénzügyi rendszerből azok a külföldi pénzintézetek, amelyek együttműködnek az iráni központi bankkal az olajkereskedelem finanszírozásában. Ez valójában azt jelenti, hogy Irán nem juthat majd hozzá az olajszállítások utáni bevételekhez. Az iráni központi bank elleni amerikai szankció hatására az iráni valuta, a riál árfolyama jelentős mértékben, mintegy 12 százalékkal gyengült. Emiatt kígyózó sorok alakultak ki az iráni pénzváltók előtt, miután az emberek dollárba menekítenék megtakarításaikat.
Teherán mindenesetre ragaszkodik ahhoz, hogy a szankciók semmilyen hatással nem lesznek az országra, az "iráni nép hisz a vezetőiben". Az iráni atomtárgyalások egy éve szakadtak meg és bár Irán jelezte, hogy kész újrakezdeni azokat, az ENSZ erre csak akkor hajlandó, ha az ország előbb igazolja, hogy nem dúsít uránt. Ezt viszont Irán eddig nem tette meg és a mai, a dúsítás megkezdésével kapcsolatos hírek tovább nehezíthetik a helyzetet. És ha ez nem lenne elég: Irán az elmúlt két hétben hadgyakorlatot tartott a Hormuzi-szorosnál és kilátásba helyezte, hogy lezárja a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonalát. Ezzel egyébként magának is rengeteget ártana, hiszen GDP-jének 60 százalékát teszi ki az olajszektor.
