„A médiában általános a körbenyalás”
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság– Miből élt a műsor előtt?
– Nem volt rendes, fizetős munkám négy éve, két és fél évig pedig ingyen rádióztam a Cafén. Alkalmi munkákból éltem, írogattam ide-oda, például a Tudatos Vásárló című magazinba, de semmi állandó.
– Hogyan került a rádióból egy kereskedelmi tévéhez?
– Felhívott egy szerkesztő, hogy menjek be zsűricastingra: igent mondtam azzal a feltétellel, hogy az autonómiámat megőrizhetem. Általában megvan a szerkesztői szabadságom, vagyis azt kritizálom, amit én választok, most annyi a különbség, hogy elém küldik azt, akinek a produkciójáról véleményt kell mondanom, a szempontrendszerem, az ízlésem, az értékrendem és a hangnemem azonban pont ugyanaz, mint korábban. Kritikusként a hivatásomból fakadóan nem lehetek tekintettel a néző empátiájára vagy a fellépő érzékenységére. Ez a helyzet megfelel nekem, gyakorolhatom a kritikai attitűdöt, a közfigyelem pedig fontos: hirtelen rengeteg újságíró lett kíváncsi a véleményemre sok témában, és mivel gyakran beszélek érdemi kérdésekről, ez igen hasznos a nyilvánosság számára, főleg, ha sikerül az álláspontommal vitát generálnom.
– Új a hangvétele, ilyet nem nagyon láttunk eddig show-műsorokban.
– Nyugat-Európában vagy a tengeren túl ez a kemény, frontális ütközés nem újdonság. A szigorú kritikai hangvétel itthon azonban hiánycikk, és nem csak a kereskedelmi tévéknél, a médiában túlságosan általános a nagyívű körbenyalás, a médiaszereplők egymás által legitimálják saját alkalmatlan személyüket. A teljesítménynélküliség szemérmetlen parádéja uralja a magyar nyilvánosságot. Ehhez én nem szeretnék asszisztálni.
– Kétmillióan nézik a műsort. Nem unnak rá a félévente ismétlődő tehetségkutatókra?
– Az emberek imádják a népmesét. Nem a produkciókra kíváncsiak, nem azt figyelik, hogyan táncol az electric boogie-s srác, hogyan énekel a gyémánttorkú kislány. Mese kell nekik, arra utaznak, hogy a varangyos békából királyfi legyen. Amikor szavazni fognak, akkor sem a nekik tetsző produkcióra küldik majd az SMS-t, hanem azért, hogy Esmeraldának visszatérjen a látása, vagy hogy Isaura végre felszabaduljon. A népmesébe most végre beleszólhat a néző, ebben ez a pláne. Ő sosem a szép hangra kíváncsi, hanem a gazdájára. A szemében én is ennek a mesének a szereplője vagyok, a négyfejű sárkánynak az a feje, amelyik tüzet okád.
– A zsűritagokkal milyen a kapcsolata? Hogyan látja őket?
– Korrekt a viszonyunk. Pokorny Lia kiváló színésznő, aki a zsűriben teljesen átadja magát az érzelmeinek. Hernádi Judit kissé karcosabb, van, hogy a sarkára áll, de ő is elsősorban édesanya, és csak másodsorban ítész. Hajós sokat szakmázik, nekem pedig el kell hinnem, hogy ért hozzá.
– Nem zavarja, hogy bulvárlapokban szerepel?
– Amíg én tematizálok, addig nem. Amíg nem beszélek a magánéletemről, amíg nem szolgálom ki a bulvárigényeket, addig nem érdekel.
– Megkedvelte a kereskedelmi tévézést?
– A kereskedelmi televíziózásnak szerintem hosszú távon nem lehet jövője, a set-top boxok ugyanis rohamosan terjednek, a reklámokat pedig ezek segítségével át lehet tekerni. A médiafogyasztási szokások átalakulnak: az őt érdeklő műsort a néző rögzíti, majd amikor ideje és kedve úgy tartja, megnézi reklám nélkül, így menthetetlenül lecsökken majd a szpotokért fizetők száma. Két irányt látok: az előfizetéses televíziózást és a product placement felértékelődését, de az utóbbi esetében az ízlésesség egy határáig lehet csak elmenni, a termékelhelyezésekből a tévék aligha tudnak majd annyi pénzt termelni, ami nekik elég lenne. A technológia fejlődése elemészti a kereskedelmi tévézést, és azt hiszem, hogy egy jobb világ lesz ebből a szempontból öt-tíz év múlva Magyarországon. Úgy vélem, hogy korrektebb üzlet, ha az ember pénzzel fizet a műsorokért ahelyett, hogy a tudatával tenné.
– Hogyan tud profitálni a műsorból?
– A nagyobb ismertség a befogadóképes közeg szélesedésével és mélyülésével jár. Elsősorban rádiós vagyok, de tévés munkát is örömmel vállalnék. Olyan műsorokat gyártok szívesen, amelyeknek a szerkesztését is magam végzem. Film, zene, közélet, közérzet, városi lét, sok téma belefér a hétköznapok szivárványpalettájáról, természetesen mindig téttel, frontálisan, értelmesen, érvényesen, közérthetően, közérdekűen és függetlenül. A napi politikát kerülöm, aktuális belpolitikai hírekre reflektáló műsort már nem vinnék.
Puzsér Róbert
MTV: Gang, 2004–2005Budapest Rádió (később Pont FM): Szélsőközép 2005–2006, Demokrácia Rt. 2006–2007, Apokalipszis Rt. 2007
Budapest Televízió: Na, mi újság? 2007–2008
Hír TV: Lapzárta 2007–2008
Echo TV: Szigorúan Ellenőrzött Mondatok 2008
RadioCafé: Szélsőközép 2008,
A hét mesterlövésze 2009–2011
RTL Klub: Csillag születik 2012
Budapest Rádió (később Pont FM): Szélsőközép 2005–2006, Demokrácia Rt. 2006–2007, Apokalipszis Rt. 2007
Budapest Televízió: Na, mi újság? 2007–2008
Hír TV: Lapzárta 2007–2008
Echo TV: Szigorúan Ellenőrzött Mondatok 2008
RadioCafé: Szélsőközép 2008,
A hét mesterlövésze 2009–2011
RTL Klub: Csillag születik 2012-->
