Megérdemlik a megbecsülést a jövőt formáló alkotók

Az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) 2000. évi közgyűlésén döntött arról, hogy április 26-át a világ társadalmi fejlődéséhez és haladásához meghatározó módon hozzájáruló műszaki alkotók és művészek munkásságának és eredményei védelmének világnapjává nyilvánítja. Azóta ez a nap világszerte, így Magyarországon is tisztelgés az emberi tudás és képzelőerő, a kreativitás előtt.

„A szellemi tulajdon világnapján a WIPO 2012-ben a jövőnket formáló alkotók előtt kíván tisztelegni” – tudatta üzenetében Francis Gurry, az ENSZ illetékes szervezetének főigazgatója. Az már hagyomány, hogy a világnapnak mindig van egy mottója. Az elmúlt években ilyen volt a zöldtechnológia, az innováció társadalmi hatásai és a jövő tervezése. „A jövőnket formáló alkotók, újítók munkásságuk társadalomra, gazdaságra gyakorolt hatásai alapján mérettettnek meg” – állapította meg. A világszervezet vezetője üzenetében utalt többek között Steve Jobs munkásságára, akinek a szándéka az volt, hogy a digitális technológiát egyszerűvé és mindenki számára elérhetővé tegye, létrehozta a személyi számítógépet és – három évtizeddel később – a szórakoztatóiparban is paradigmaváltást ért el.

2011-ben összesen 181,9 ezer szabadalmi bejelentést nyújtottak be világszerte, ez csaknem 11 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi szinthez képest a WIPO adatai szerint. A legjelentősebb innovátor továbbra is az Egyesült Államok 48 596 bejelentéssel. Utána Japán (38 888) és Németország (18 568) következik a sorban. A szabadalmi bejelentések számának növekedését tekintve a legdinamikusabbnak Kína és Japán bizonyult 33, illetve 21 százalékos gyarapodással. Az Európai Szabadalmi Hivatalhoz (EPO) tavaly több mint 244 ezer bejelentés érkezett, ez 4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az európai államok közül a legaktívabbnak az elmúlt évben Franciaország, Németország és Svájc bizonyult 5 százalékos növekedéssel. Magyarországon a szabadalmi bejelentések száma alig több mint 2 százalékkal emelkedett 2011-ben.

„Jelenleg az egymilliót is meghaladja a Magyarországon hatályos nemzeti és nemzetközi, illetve közösségi iparjogvédelmi oltalmak száma” – nyilatkozta lapunknak Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke a világnap alkalmából. Ezek közül tavaly mintegy 65 ezer érvényes oltalmat – védjegyeket, szabadalmakat, formatervezési és használati mintákat, földrajzi árujelzőket – tartott nyilván a hivatal. 2011-től a szerzői jogi közös jogkezelő szervezetek hatósági felügyelete, 2012 februárjától pedig a kutatás-fejlesztést (k+f) végző adózók ilyen tevékenységének minősítése is az SZTNH feladata. A hivatal nemzetközi szerepvállalásai közül az elnök kiemelte, hogy 2011 első felében, a magyar EU-elnökség idején az SZTNH aktív szerepet játszott az uniós szabadalom és az európai szabadalmi bíráskodási rendszer kialakításában, hasonlóan kezdeményező a Dunai Szabadalmi Intézet létrehozásában Ausztria, Románia és Magyarország közreműködésével, Budapest központtal.

A magyar hivatal a kezdetektől célul tűzte ki az ars és a techné összekapcsolását a magyar művészeti és technológiai kultúra örökségének ápolásában, közvetítésében és védelmében. Ezzel összhangban a világnap meghirdetésekor – ugyancsak 2000-ben – hozta létre a Millenniumi Díjat a legjobbak teljesítményének elismerésére.

Az idén a mai világnapi ünnepségen a Baltazár Színház, a BME Masat–1 projekt alkotói közössége, a Halasi Csipke Közalapítvány, a Ludwig Múzeum Kortárs Művészeti Gyűjteménye és a Polinvent Kft. kapja meg ezt a díjat kiemelkedő teljesítményéért. Ezek az elismerések a legjobbak megbecsülését jelentik immár 12. alkalommal Magyarországon.

„A gazdasági és kulturális élet minden szereplőjének a szellemi gyarapodás és közbiztonság érdekében kell fellépnie, az országnak szellemi tulajdonvédelmi stratégiára van szüksége” – mondta Bendzsel Miklós az e téren előttünk álló feladatokról. A hatékony szellemi gazdálkodás érdekében rendkívül fontosnak tartja a hungarikumok értékük szerinti beárazását, digitális piacterek létrehozását, egymás érdekeinek tiszteletben tartását, és azt is, hogy a fiatalok már az iskolában elsajátítsák a szellemi tulajdonvédelmi kultúra egyszeregyét. Az SZTNH mindent megtesz azért, hogy az igényeket kielégítse szolgáltatásaival.

„Az emberi alkotótevékenység egyaránt hajtóereje a haladásnak a tudományban, az üzleti életben, a technológiában és a művészetekben – azaz az ember minden emberi törekvésében. E korlátlan erőforrás felismerése, fejlesztése és gazdasági tőkeként való hasznosítása kulcsfontosságú korunk világában ahhoz, hogy javíthassunk az emberi élet minőségén” – szögezte le végül az SZTNH elnöke.