Diploma helyett szakképzés?

A felsőoktatásban lezajlott változások, a kevesebb államilag finanszírozott férőhely várhatóan az OKJ-s képzések felé tereli majd a hallgatók egy részét, az egyetem, főiskola helyett könnyebben elérhető szakmát fognak keresni a továbbtanulni vágyók. A folyamatról persze még semmilyen felmérés nem áll rendelkezésre, és az intézményektől sem érkezett olyan jelzés, hogy máris tömegesen fordulnának a szakképzés felé az érettségizők, de szakmai körökben már számítanak a mennyiségi ugrásra.

„A magyar társadalom és gazdaság számára ennek a folyamatnak egy nagyon komoly pozitív olvasata van” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Bihall Tamás. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) oktatási és képzési alelnöke kifejtette: „az oktatás átalakításának egyik fő célja az volt, hogy a helyes arányok kialakuljanak idehaza is. Az nem működött, hogy csak a tanulók igényei határozták meg az oktatás fő irányait, miközben a rendszer a munkaerőpiac igényeit nem vette figyelembe. Ez az egyensúlytalanság helyrebillent.”

Bihall szerint azáltal, hogy a felsőoktatásba jelentkezők száma több tízezerrel csökkent, valóban több OKJ-s jelentkezőre lehet számítani. „Azzal, hogy az egyes felsőoktatási intézményekben 20-22 százalékkal csökkent a létszám az első évfolyamon, a felsőoktatás is elindulhat a tömegképzéstől, a diplomagyártól a minőségi képzés irányába.”

Az, hogy a felsőoktatásról lemondó diákok milyen szakokat fognak majd tömegesen választani, ma még kérdéses. Várható ugyan, hogy a mérnöki képzés helyett a szakképzésben is elérhető technikusi tanulmányok fognak majd elterjedni, ám a slágerszakok, például a jogi, közgazdasági helyett aligha lesznek hasonló dömpingek az OKJ szintjén. Elvileg persze bármilyen képzés választható, de erős ösztönzők terelik a fiatalokat a hiányszakmák felé. A korábban középfokon is elérhető jogi asszisztensi képzés ma már csak felsőfokú kereteken belül tanulható, a regionálisan felállított képzési bizottságok pedig várhatóan a területileg meghatározott hiányszakmákat igyekeznek vonzóvá tenni. Ez ma egyes szakmák esetében havi tízezer forintos ösztöndíjat is jelenthet. Ezzel szemben a túlhangsúlyozott szakmák, például a fodrászat, kozmetikusképzés esetében az állami normatíva is alacsonyabb, így várhatóan kevesebb férőhelyet biztosítanak az intézmények.

Magyarországon több ezer magáncég foglalkozik szakképzéssel és felnőttképzéssel, igaz, várható, hogy ez a szám a jogszabályi szigorítások miatt némileg csökkenni fog. Számukra hosszabb távon még akkor is új esélyeket tartogat a megváltozó rendszer, ha az első szakma megszerzése 22 éves korig ingyenes. A profitorientált vállalkozások persze a kevésbé eszközigényes szakokat preferálják, így például a marketing- és kereskedelmi ügyintéző képzéseket. A gazdaságnak azonban – állítja Bihall – épp az eszközigényesebb gyakorlati jellegű képzésekre lenne szüksége.

Gyakorlatot várnának

A munkaadók motivált és ambíciózus fiatalokat várnának, de szakmai gyakorlattal. Már a friss diplomások sincsenek könnyű helyzetben, annak viszont, akinek érettségije van, még rosszabbak az esélyei. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „A hazai képzési rendszerből nagyrészt hiányzik a gyakorlati képzés. Ráadásul az elmúlt 15-20 évben a felsőoktatás tömegessé vált, vannak rettenetesen gyenge képzések, sokszor nem is mennyiségi, inkább minőségi probléma van.”