Közélet

Óriásbírságok: bevételi kényszer?

Milliós, esetenként pedig több tízmillió forintos bírságok kiszabására panaszkodnak a hulladékkezelő vállalatok, amelyeknek sokszor egészen jelentéktelen adminisztratív pontatlanságok, banális hibák miatt kell számolniuk ilyen mértékű büntetéssel.

Az illegális nemzetközi hulladékszállítások kiszűrése érdekében ellenőrzés-sorozatot indított az úgynevezett Demeter II. akció keretében az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF). Csakhogy az ellenőrzési kampány célt tévesztett, mivel a hatóságok sok esetben nem az eredeti célcsoportot vizsgálják, hanem a teljesen legális, ellenőrizhető és jól nyomon követhető szállítmányok dokumentációját nézik át tüzetesen és alkalmazzák a legnagyobb kiszabható bírságokat.

Ennek mértéke a nem veszélyes hulladékok esetén tonnánként 200 ezer, veszélyes hulladékok esetén pedig egymillió forint is lehet – közölte Sárosi Eszter. A Hulladékhasznosítók Országos Egyesületének (HOE) ügyvezető igazgatója elmondta: volt olyan akkumulátorhulladék-szállítmány, ahol egy egytonnás hibás tartály szivárgása miatt a szállítmány teljes tömege alapján szabtak ki 24 milliós bírságot.

Nem járt jól annak a papírhulladék-szállítmánynak a megrendelője sem, akit azért bírságoltak meg 18 millió forintra, mert bár a küldemény feladó és célállomása is megfelelően fel volt tüntetve, a fuvarszervező személye jóhiszeműen ugyan, de tévesen volt feltüntetve.

„Túlzónak érezzük azt is, amikor egy-egy teljesen szabályosan működő telepre egy év alatt 5-6 alkalommal száll ki ellenőrizni a hatóság anélkül, hogy bármilyen komolyabb rendellenességet találna, miközben van olyan vállalat, amely a fővárosban tíz hónapja vár arra, hogy az engedélye meghosszabbítására vonatkozó kérelmét elbírálják. Mindeközben nem hallani illegális telepek felszámolásáról és szállítmányok lefüleléséről” – tette hozzá Sárosi Eszter.

További részletek a mai Világgazdaságban.

bírságok környezetvédelem hulladékgazdálkodás
Kapcsolódó cikkek