A cégek az államra bíznák a fellépést

A vállalatoknál bevezetett korrupcióellenes rendszerek Magyarországon sok tekintetben nem működőképesek, nem épültek be a vállalati kultúrába, leginkább kommunikációs eszközként, vagy adminisztratív tételként szerepelnek a cégek listáján. Ez derült ki az Ernst & Young felméréséből.

„A vállalatok több mint fele (58 százaléka) a vesztegetést és a korrupciót széles körben elterjedt jelenségnek tartja Magyarországon” – kezdte a felmérés eredményeinek ismertetését Biró Ferenc, az Ernst & Young Visszaélés-kockázatkezelési Üzletágának vezetője. Elmondta, hogy a hazai vélemények hasonlóságot mutatnak a közép-kelet-európai országokéval (51 százalék), ugyanakkor rosszabb a mutató, mint a nyugat-európai (22 százalék).

A felmérés tanúsága szerint számos hazai cégnél van kiépítve egy vagy több olyan rendszer és kontrollpont, amelyeknek biztosítania kellene a korrupció hatékony megelőzését. A válaszolók úgy ítélték meg, hogy e téren sok tekintetben előrébb járnak a hazai cégek, mint az európai vagy akár a globális átlag, és a megkérdezettek kimagasló aránya (86 százalék) nyilatkozott úgy, hogy a szabályozás megszegésére egyértelmű szankciók vannak előírva.

Meglepő módon mégis a megkérdezett vállalatok csupán 32 százaléka vonta felelősségre a szabályszegőket. Ez az arány jelentősen elmarad az európai és a globális mutatóktól.

A fejlett korrupcióellenes szabályozással rendelkező államokhoz képest mintegy 30–50 évnyi a hátrányunk Bíró Ferenc szerint. Az üzleti világ eddig nem volt képes hatékonyan szabályozni a visszaéléseket, és igényli az állami szintű beavatkozást, valamint a szabályok külső betartatását. Ahhoz, hogy a visszaélések száma csökkenjen, nagyobb szerepet kell szánni az állami szintű szabályozásnak és számonkérésnek. A válaszoló hazai cégek mindössze 6 százaléka gondolta úgy, hogy a szabályozó szervezetek és a törvények betartására hivatott hatóságok képesek hatékonyan ellátni munkájukat, miközben Nyugat-Európában 29, globálisan pedig 27 százalék az így vélekedők aránya. Nálunk a vezetők 84 százaléka üdvözölné, ha az ellenőrzési szervek hatékonyan élnének jogosítványaikkal, ami nemcsak a közép-kelet-európai régióban (75 százalék), de globálisan (69 százalék) is kimagasló érték.

Az Ernst & Young igazgatója végül arra is felhívta a figyelmet, hogy a korrupcióellenes harcban kiemelt szerepet kell adni az oktatásnak. „Meghatározó fontosságú, hogy a jövő munkavállalói már a közép- és felsőfokú tanulmányok során megismerkedjenek a transzparens működés és az etikus üzleti viselkedés alapjaival” – mondta Biró Ferenc.