A céges partnerek jelenthetik az új forrást a felsőoktatásnak
– A felsőoktatás átalakításának fontosságával mindenki egyetért, abban azonban már vannak viták, hogy a mostani átszervezések hatékonyak-e. Ön szerint milyen irányba kellene elmozdulni?
– Nem tartható fenn a jelenlegi rendszer, hiszen annak kapacitása nem igazodik a munkaerőpiachoz, és a képzések tartalma is gyakran nem követi a változó igényeket. A megoldáshoz intézményen belüli és kívüli változtatásokkal juthatunk el. Például a műszaki tudományok területén ideálisnak tekintem azt, ha a három alaptevékenység – az oktatás, a kutatás és a kutatás-fejlesztés – egyenrangúként, egymást erősítve van jelen a szervezet működésében. Ha az egyik gyenge, a másik kettő sem lehet hosszú távon színvonalas. A mai hagyományos egydimenziós tanszéki struktúra nem teljesíti a feltételt, mert a három terület közül valamelyik dominálni fog. Kidolgoztuk az úgynevezett háromdimenziós szervezeti modellt, melyben a három terület egyenrangú, és egymást erősítve működik.
– Hol lennének a határok?
– A tanszéki struktúra az oktatásért felel, a kutatás és a k+f projektek pedig külön szervezethez tartoznak úgy, hogy mindhárman ugyanazt az erőforrást használják versenykörülmények között.
– A tervek szerint a felsőoktatás pólusintézményekből épülne fel, vagyis egy-egy szakterületért egy intézmény felelne. A Pannon Egyetem viszont hálózati elven működik, több városban.
– A felsőoktatásnak vidéken két dolognak kell megfelelnie egyszerre: minőségi képzést kell nyújtania lehetőleg igazodva a cégek igényeihez, ugyanakkor a régió fejlődését kell szolgálnia innovációs tevékenységével. A két elvárás együtt könnyebben teljesíthető. A Pannon Egyetem több városban folytat tevékenységet, mégsem hoz létre földrajzi alapon független szervezeteket. Ennek szervezeti megvalósítását hívjuk hálózati modellnek.
A pólus vagy zóna ebben a modellben hatékonyan működhet.
– Hogy látja, az új finanszírozási modellben mennyire tudnak majd az idegen nyelvű oktatással új bevételeket szerezni a felsőoktatási intézmények?
– A normatív támogatás korábbi rendszere, amikor a minőségtől függetlenül az intézmény teljes működési költsége biztosítva volt, nem tartható fenn. Kényelmes időszak volt, ez vezetett az extenzív fejlesztéshez. Részleges normatív finanszírozásra ezután is szükség lesz, de a cégek igényeihez, a tőlük származó bevételekhez kell igazodnunk. Ha végzett hallgatóink és az egyetemi projektjeink egy cég versenyképes termékének kidolgozásához járulnak hozzá, ez munkánk minőségének is garanciája.
