Harcra kész az új görög kormány

„Nagyon gyenge koalíció lesz” – így kommentálta Nikosz Konsztandarasz, a konzervatív Kathimerini napilap főszerkesztője a Reutersnak azt a tegnapi bejelentést, miszerint sikerült megegyeznie a kormányalakításról a választásokat megnyerő, 129 képviselőhelyet szerző jobboldali Új Demokráciának és a harmadik helyen végző, 33 képviselőt delegáló Paszoknak. Az Antonisz Szamarasz által vezetett új görög kormányban részt vesz majd egy baloldali kispárt, a Demokratikus Baloldal is, amely 17 politikust küld a parlamentbe.

Bár az új kabinetnek így összesen 179 képviselője és ezzel biztos többsége lesz a 300 fős törvényhozásban, Konsztandarasz jóslata korántsem alaptalan. A görög politikai életet évtizedek óta uraló két párt, a Paszok és az Új Demokrácia ugyanis egymás ősellenségének számít, ráadásul mindkettejük neve lejáratódott az elmúlt évtizedben. A jobboldali párt 2004 és 2009, a baloldali politikai erő pedig az eurózóna-tagság első éveiben, valamint 2009 és 2011 között volt hatalmon, így komoly felelőssége van az ország eladósodásában. Míg az Új Demokrácia relatív kis népszerűségvesztéssel úszta meg a kormányon töltött éveket – 2009-ben a szavazatok 33,5, a hétvégén 29,7 százalékát szerezte meg –, addig a Paszok népszerűsége 43,9-ről 12,3 százalékra zuhant két év alatt.

Az új kormányt alkotó pártok tegnap is világossá tették, hogy legsürgetőbb feladatuknak a második, 130 milliárd eurós EU–IMF-hitelcsomag feltételeinek újratárgyalását tekintik. A hitel egyébként szinte teljes egészében az államadósság törlesztésére megy el. „A június 28-ai EU-csúcson megkezdjük a csatát az egyezmény felülvizsgálata érdekében” – mondta tegnap Evangelosz Venizelosz, a Paszok vezére.

Fotisz Kouvelisz, a Demokratikus Baloldal vezére ennél is tovább ment, mondván, el kell törölni „a görög társadalmat kivéreztető” legkeményebb megszorításokat – a Guardian szerint ide tartozik a minimálbér csökkentése és az állami kiadások megvágása 11 milliárd euróval. Igaz, Kouvelisz utalt arra, hogy bizonyos reformokra, például a közszféra karcsúsí­tására valóban szükség van. Érdekesség, hogy a hitelcsomag újratárgyalását célzó követelések a második helyen végeztek, de végül az ellenzéki szerepet választó Radikális Baloldali Koalíció (Sziriza) választási programját tükrözik vissza.

Venizelosz a legsürgetőbb feladatok között említette egy „nemzeti csapat” felállítását, melynek feladata az újratárgyalás lefolytatása lesz. Sajtóhírek szerint a Paszok Christopher Pissarideszt, a Nobel-díjas ciprusi–görög közgazdászt kéri fel a delegáció vezetésére. Pissaridesznek, ha elfogadja az ajánlatot, kemény tárgyalásokra kell felkészülnie, hiszen Brüsszel és Washington már többször jelezte: a hitelszerződés lényege nem módosítható, a kormánynak végre kell hajtania az abban vállalt megszorításokat.

G20: decemberre lehet kész a bankunió terve

Az EU-s pénzügyi rendszer integrációját helyezték kilátásba európai politikusok a kedden zárult G20 csúcson Mexikóban. Az úgynevezett bankunió keretében az EU felügyelné a bankok működését, központilag tőkésítenék fel a rászorulókat, és közösen vállalnának garanciát a bankbetétekre. A terv kidolgozása év végére várható. Berlin jelezte, hogy a közös garanciavállalást ellenzi, Olaszország kérte, hogy az európai mentőalapok vevők lehessenek az államkötvénypiacokon. Németország ezt sem támogatja.