A közfoglalkoztatottak húzzák a statisztikákat

3 millió 908 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma idén május–júliusban, ez 2 százalékkal, 76 ezer fővel több, mint egy évvel korábban – közölte tegnap a KSH. A foglalkoztatottak száma ezzel elérte a válság előtti szintet. A növekedés jelentős része azonban a közfoglalkoztatásból ered. Míg az elmúlt fél évben a költségvetési szférában dolgozók száma 10 ezerrel nőtt, a versenyszférában alkalmazásban állók száma 32 ezer fővel csökkent az előző év azonos időszakához képest – derül ki a hivatal egy korábbi adatközléséből.

A közszférában dolgozók több mint 10 százaléka, 79 ezer fő volt közfoglalkoztatott az első fél évben. Ugyanebben az időszakban a munkanélküliek létszáma 459 ezer fő volt, ez 10,5 százalékos munkanélküliségi rátának felel meg. Az álláskeresők létszáma alig változott, a ráta 0,3 százalékos csökkenése hibahatáron belüli. A férfiak munkanélküliségi rátája 0,3 százalékponttal 11,0 százalékra nőtt, a nőké 0,9 százalékponttal 9,9 százalékra csökkent egy év alatt.

Orbán Viktor miniszterelnök a Vas Népének adott interjújában megismételte a kormány korábbi közlését arról, hogy jövőre 95 ezerrel, a jelenlegi 205 ezerről 300 ezerre emelik a közmunkások számát. A cél a miniszterelnök szerint változatlan: tíz év alatt egymillió munkahelyet létrehozva ötmillió, de inkább öt és fél millió ember dolgozzon Magyarországon.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára azt mondta, a gazdaság 1 százalékos növekedése vagy csökkenése nem okoz számottevő változást a munkanélküliségben, ezért nem tud a holtpontról elmozdulni az álláskeresők száma. „A közölt érték magas, de még tűréshatáron belüli, és nincs jele, hogy kedvező irányba változna” – nyilatkozta a Világgazdaságnak. Hozzátette, a kormány több intézkedéssel igyekszik szinten tartani a versenygazdaság munkahelyeinek számát, de igazi bővülést nem tud elérni, a munkaerőpiac pang. Mint mondta, kedvező ugyan a közfoglalkoztatás bővülése, de gondot jelent az, hogy nem növekszik a versenyszférában foglalkoztatottak száma. „A közmunka jobb, mint a segély, de az arányokkal baj van. A szándék a közfoglalkoztatás bővítésére nem vonja maga után a GDP bővülését, ebből pedig látszik, hogy ezek művi munkahelyek, amelyek nem léteznének állami dotáció nélkül” – vélekedett.