Egyszerűbb vagyonkisajátítást akar a minisztérium

A szaktárca leszögezi: a kisajátítási eljárás természetéből fakadóan más, mint a többi közigazgatási hatósági eljárás. Az eljárást a magyar állam és az önkormányzatok kezdeményezhetik többségében valamilyen közérdekű beruházás (kórház, iskola, sportcsarnok, közút, ipari  létesítmény építése) érdekében, a tulajdonosok teljes körű kártalanítása mellett. A kisajátítást elszenvedő tulajdonos és a közérdekű beruházást megvalósító érdeke is, hogy az eljárást minél gyorsabban és hatékonyabban lefolytassák. Évente körülbelül 3000 ilyen eljárás történik, és gyakori, hogy ezek az eljárások elhúzódnak, ezzel komoly károkat okozva a közösség érdekeinek.

A módosítás az elhúzódást okozó tényezők kiküszöbölésével az eljárás gyorsítását célozza. A most benyújtott törvényjavaslat 2013. július 1-jei hatálybalépést tartalmaz.

A törvényjavaslat szerint a közérdekű környezetvédelmi célok megvalósítása érdekében a kisajátítási esetkörök bővülnek a környezetvédelmi célú (hulladéklerakó létesítése), valamint a Natura 2000 területet érintő kisajátítási lehetőséggel, de ehhez a természetvédelmi hatóság előzetes hozzájárulása szükséges. Bővül azoknak az eseteknek a köre is, mikor a kisajátítás feltételeinek egy részét nem kell vizsgálni. Ilyen eset az, ha a kisajátítás már az ingatlanon lévő létesítmény, illetve állat- vagy növényvilág védelme miatt történik.

A kisajátítási eljárás egyes elemeinek módosítása a tulajdonosok és az egyéb jogosultak jogbiztonságát és hatékonyabb védelmét is szolgálja, továbbá a  szabályozás életszerűbbé is válik. Külterület esetében nem lesz kötelező az egész ingatlan kisajátítása, hiszen sokszor előfordul, hogy külterületi, több ezer négyzetméteres teleknagyságok esetében sem a kisajátítást kérőnek, sem a tulajdonosnak nem érdeke a teljes terület kisajátítása.

Rendeződik az ingatlanon fennálló zálogjog, végrehajtási jog és közérdekű használati jogok sorsa is. Zálogjog esetén a jövőben a zálogjogosult és a tulajdonos érdekeinek kiegyensúlyozása érdekében - ha a felek másképpen nem állapodnak meg - bírósági letétbe kell helyezni a kártalanítási összegnek a követelést kitevő részét. A tulajdonosok számára a jelenleginél több idő jut majd a kártalanítási összeget megalapozó szakértői vélemény áttanulmányozására.

A javaslat több módon is gyorsítja a kisajátítási eljárást. A kisajátítási kérelem tekintetében formanyomtatvány alkalmazását vezeti be, amely segíti a kérelem hiánytalan benyújtását. Ezzel egyidejűleg korlátozott lesz az eljárások során a hiánypótlások köre és száma, mivel jelenleg a kisajátítási eljárás elhúzódását leginkább az okozza, hogy hiányosak a kérelmek. A közérdekű beruházások mielőbbi megvalósítása is azt indokolja, hogy ez a jelenleginél szigorúbban legyen szabályozva, ezért egyszeri hiánypótlásra lesz lehetőség. Amennyiben a kérelmező nem, vagy határidőn túl pótolja a hiányokat, eljárási bírságot szabhatnak ki vele szemben.

Szintén az eljárás elhúzódását megelőzendő a kisajátítási eljárás ideje alatt az ingatlan tulajdonosa csak a kisajátítást kérő javára vagy engedélyével értékesítheti az ingatlant.

Ugyancsak változás, hogy megszűnik a kisajátítási hatóság által történő birtokba adás intézménye, egyúttal a kisajátítási eljárást lezáró cselekmények elvégzésének kötelezettségét egységesen a kisajátítási határozatba kell foglalni, így könnyebb lesz a kisajátítás és az azért járó kártalanítás megfizetésének végrehajtása, és nem lesz szükség helyszíni bejárással egybekötött jegyzőkönyv felvételére sem.

Továbbá gyorsulnak és egyszerűsödnek a kisajátítási határozat elleni közigazgatási perek is - ismerteti a közlemény.