A Telenor egy közelmúltban publikált felmérése szerint például jelenleg a végzős hallgatók 38 százaléka dolgozna szívesebben külföldön, mint itthon, több mint nyolcaduk pedig már konkrétan meg is szervezte külföldi munkavállalását. A legtöbben – minden bizonnyal a nyelvtudás miatt – Németországban, Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban, Svájcban vagy Ausztriában szeretnének dolgozni, s bár a felmérésbe bevont válaszadók többsége úgy nyilatkozott, hogy előbb-utóbb visszatérne hazánkba, közel harmaduk öt évig biztosan a határon túl élne, 10 százalékuk pedig végleg külföldön telepedne le. A fiatal mérnökök többségét a magasabb fizetés és a jobb életkörülmények vonzzák Nyugat-Európába, illetve a tengeren túlra, de egyre többen vélekednek úgy, hogy a külföldi cégek jobb karrierlehetőséget és szakmai fejlődést is kínálnak, mint a magyarországiak.
A tendencia és az indoklás azért lehet kissé meglepő, mert az informatikusok jellemzően itthon is jól keresnek, azaz a hazai és a nyugati bérek közötti különbség sokkal kisebb, mint más szakmákban, ahol a tömeges elvándorlás gondot okoz – jelezte lapunknak Vinnai Balázs, az IND Group ügyvezető igazgatója, aki egyben az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások (IVSZ) Szövetségének elnökségi tagja. A szakember szerint éppen ezért nem is feltétlenül a kezdő fizetésekkel van a probléma, sokkal inkább a hazai társaságok által kínált perspektívával. Ennek pedig elsődleges oka az, hogy itthon még igencsak gyerekcipőben jár a karriertervezés, s a cégek – különösen a kis- és középvállalatok – nem tudnak felmutatni a pályakezdőknek egy olyan karrierutat, amely versenyezhet a külföldi lehetőségekkel.
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, s ebben az ágazati szereplők is egyetértenek, hogy nem elsősorban magával a külföldi munkavállalással van a gond, hiszen ez a tapasztalatszerzés révén – bizonyos mértékig, és ha az alkalmazottak idővel visszatérnek – még előnyös is lehet a hazai vállalatoknak. A problémát az okozza, hogy az elmúlt időszakban elsősorban a pályakezdők hagyják el az országot, és a fiataloknál egyre gyakoribb, hogy ilyen esetben már családot is külföldön alapítanak, s így nem térnek vissza Magyarországra – hívta fel a figyelmet Vinnai Balázs.
Ráadásul a folyamat, ahogy ezt a fenti adatok is mutatják, folyamatosan gyorsul, ami az informatika területén azért jelenthet még más területekhez képest is nagyobb problémát, mert míg például közgazdászból, jogászból és orvosokból is túlképzés van hazánkban, addig mérnökből kevesebb friss diplomás kerül ki a munkaerőpiacra, mint amennyire az IT-ágazat cégei igényt tartanának – hangsúlyozta az IVSZ elnökségi tagja.
A keresleti oldala ráadásul ágazati szakértők szerint a következő években tovább erősödhet. Az elmúlt években ugyanis globális tendenciává vált, hogy a korábban a feltörekvő országokba s elsősorban Indiába kihelyezett IT-tevékenységeket – s ezeknek is a nagy hozzáadott értékű, magasan kvalifikált elemeit – a multinacionális cégek szép fokozatosan elkezdték visszahozni Európába. Ennek magyarázata a kulturális különbségekben keresendő, amelyek kezelése sok esetben nagyobb ráfordítást követelt a vállalatoktól, mint amennyit az adott tevékenység kiszervezésével meg tudtak spórolni. Mivel a földrajzi határként jellemzően a Boszporusz–Moszkva vonalat szokták emlegetni, ez komoly lehetőségeket rejt a kelet-közép-európai országok IT-ágazatának és így természetesen a hazai informatikusoknak is.
Mindez egyben azt is jelzi, hogy az elvándorlás megállítása akár nemzetgazdasági szempontból is fontos lehet, hiszen a multinacionális technológiai cégek a régiós országok közül minden bizonnyal azokban hoznak létre központokat a megszűnő indiai létesítmények helyett, ahol rendelkezésre áll a szükséges humánerőforrás.
A trend nem csak az IT-szektort érinti – erősíti meg a Randstad friss felmérése is. E szerint a magyar munkaerőpiacról csaknem 150 ezer jól képzett diplomás szakember hiányzik majd 2020-ban, és az üzleti szolgáltatásoknál és az építőiparban munkaerőhiányra lehet számítani.
Annemarie Muntz, a Randstad Holding PR-vezetője a cég közleményében kifejtette: a legnagyobb fenyegetést a kereslet-kínálat egyensúlyára az jelenti, hogy a középfokú végzettségűekből csaknem félmillióval több lesz annál, mint amennyien el tudnak helyezkedni. Míg az uniós országokban átlagosan 77 százalék dolgozik a végzettségének megfelelő területen, addig nálunk csak 71 százalék.
Tanácsokkal és példákkal segítene az IVSZ
Az elvándorlás okozta problémákat felismerve idén nyáron az IVSZ létrehozott egy munkacsoportot a kedvezőtlen tendencia megfordítására. A csoport elsődleges célja, hogy meggyőzze a fiatalokat: itthon is vannak lehetőségek az IT-szektorban, amely nem mellesleg az egyik leggyorsabban fejlődő ágazat. A szövetség egyrészt különböző ma már nemzetközi piacokon működő hazai startup cégek sikertörténeteivel, másrészt az itthonról induló, de külföldi munkát is magukba foglaló karrierutak bemutatásával győzné meg a pályakezdőket a maradásról, felismerve, hogy a problémára hazai bázisú, de külföldön is jelen lévő cégek kínálhatnak megoldást.Emellett készítenek bizonyos elemzéseket az ágazatban ténykedő kkv-knak, valamint a kormányzatnak, illetve igény szerint tanácsot is nyújtanak abban, hogy milyen módon lehetne itthon tartani a frissen végzett informatikusokat.
Emellett készítenek bizonyos elemzéseket az ágazatban ténykedő kkv-knak, valamint a kormányzatnak, illetve igény szerint tanácsot is nyújtanak abban, hogy milyen módon lehetne itthon tartani a frissen végzett informatikusokat. -->
