A bizottság által javasolt költségvetési tervezeten először a tanács, aztán a módosított dokumentumon az EP is elvégzi a maga változtatásait, a két intézménynek viszont közösen kell döntenie, ezért megállapodásra kell jutniuk vagy a bizottságnak újabb költségvetés-tervezettel kell előállnia.
Az EP 6,82 százalékkal emelné a kifizetéseket 137,9 milliárd euróra, ami szinte teljesen egyezik a bizottság eredeti, 137,92 milliárd eurós javaslatával. A kötelezettségvállalásokat viszont nagyobb mértékben, 2,2 százalékkal, 151,15 milliárd euróra növelné, ami a bizottság javaslatánál mintegy 200 millió euróval több. A tervezett kifizetések terén tehát több mint ötmilliárd eurós nézetkülönbség van a parlament és a tanács között, a kötelezettségvállalásokat illetően pedig valamivel több mint egymilliárd eurós különbségről kellene megegyezni.
Pénteken másodszor ül össze a parlament és a tanács közötti, úgynevezett egyeztető bizottság, amely a kompromisszumos megoldást hivatott kidolgozni. Ha az 54 fős bizottság meg tud állapodni, akkor a költségvetés végleges elfogadásához a kompromisszumos javaslatot a két intézménynek két héten belül el kell fogadnia. Ha az egyeztető bizottságnak nem sikerül közös nevezőre jutnia, az Európai Bizottságnak új költségvetést kell terveznie, ha viszont az egyeztető bizottságnak sikerül egyezségre jutnia, akkor jó esély van arra, hogy az EU nem marad elfogadott büdzsé nélkül.
Ha ugyanis mindkét intézmény támogatja a kompromisszumot, a büdzsét elfogadják, de ez a helyzet akkor is, ha a két intézmény egyike sem tud döntést hozni a kéthetes határidő lejártáig. Ha bármelyik intézmény leszavazza viszont a kompromisszumot, akkor a bizottságnak szintén új költségvetés-tervezetet kell a tanács elé terjesztenie.
