Az NHL klubok tulajdonosai és a játékosok-szakszervezet (NHLPA) képviselői maratoni huzavona után amerikai idő szerint vasárnap reggel előzetes megállapodást kötött egymással. Így végül lehet, hogy nem marad el a teljes 2012/13-as idény, hanem megrendezhetnek egy csonka szezont. "A főbb pontokban megegyeztünk" - jelentette be a mintegy 16 órás egyeztetést követően Gary Bettman. Az NHL vezetője elmondta, hogy a részletek kidolgozására és a kollektív szerződés aláírására azonban még várni kell. „Remélem, hogy néhány napon belül a szurkolók már jégkorongmérkőzéseket nézhetnek, nem pedig minket” – mondta Donald Fehr, az NHLPA szóvivője.
A felek a liga 3.3 milliárd dolláros bevételének elosztásáról vitáznak hetek óta. Az eddig kiszivárgott hírek szerint a játékosok végül elfogadták, hogy a bevételeket fele-fele arányban osztották volna el. A jégkorongozóknak korábban 57 százalékos részesedése volt, amit sokalltak a tulajdonosok. A tárgyalások elején az 50 százalék helyett egyébként 43-47 százalékot javasoltak a játékosoknak. A liga egyébként az elmúlt időszakban 200 millió dolláros veszteséget könyvelt el.
A további értesülések szerint a játékosok összbérplafonja klubonként 70,2 millió dollár lesz, amely a következő idényben azonban már 64,3 millióra csökken. A tárgyalások korábbi fordulóiban az NHLPA azt képviselte, hogy a következő, 2013/14-es szezonban 65 millió dollár lenne a felsőhatár, a liga azonban ezt az értéket 60 milliónál húzta volna meg. A 2013/14-es szezonig egy csapat két játékost is kivásárolhat a szerződéséből anélkül, hogy az beleszámítana majd a fizetési sapkába. Az NHL állítólag már korábban elfogadta, hogy a játékosok szerződésében két év közötti fizetés maximum 30 százalékban térhet el egymástól. A klubok között 200 millió dolláros transzfer lesz, ezzel segítvén az üzletileg nehezebb helyzetben lévő alakulatokat.
Az NHLPA kezében jelentős ütőkártya lehetett, hogy a játékosok felvetették a szakszervezet feloszlatását a kluboknál. Az érdekvédelem felbomlásával a játékosok csoportos perindítványt indíthattak volna a bíróságon az NHL ellen. Egy kedvező bírói ítélet esetén a többszörösét kaphatnák meg annak az összegnek, mint amennyi bérről a lockout miatt lemaradtak. Ez a fegyver az előző idényben a kosárlabda ligában, az NBA-ben is sikert eredményezett a bérvitánál.
Az idénynek októberben kellett volna elkezdődnie. Még decemberben az NHL január 14-ig minden meccset törölt, s ezzel már 625-re nőtt a biztosan elmaradó alapszakasz-találkozók száma. Ez az eredetileg tervezett mérkőzések 50,8 százaléka. Már korábban eldőlt, hogy nem rendezik meg a január 1-i Winter Classicot, és a január végi All-Star gálát sem. Egy teljes idényben a csapatok 82 mérkőzést játszana az alapszakaszban, értékelhető szezonhoz klubonként 48 mérkőzésre van szükség. Ez, ha január közepén elindul a szezon teljesülhet. Ha január 11-ig nem sikerült volna megállapodni, akkor már nem lehetett volna lebonyolítani az idényt.
A harminc NHL csapat szeptemberben kezdte volna meg a felkészülést. A liga működését szabályozó kollektív szerződés szeptember 15-én lejárt. A tulajdonosok a megegyezés hiánya miatt kizárták a mintegy 900 játékost (lockout), akik így nem edzhettek a létesítményekben. A kizárás alatt rengeteg játékos ment európai bajnokságokba játszani, azonban a megegyezéssel mind szinte azonnal hazatérnek klubjaikhoz. Marcus Johansson svéd jégkorongozó például úton egy bajnoki mérkőzésre egy benzinkútnál hagyta ott a Karlskoga csapatának buszát, hogy a szóbeli megállapodás hallatára azonnal visszautazzon eredeti csapatához, a Washington Capitals-hoz.
Az ideihez hasonló helyzet volt az 1994/1995-ös idény előtt, akkor csak 1995. január 11-én sikerült megegyezni, majd 20-án elkezdődött az alapszakasz, amelynek során 48 meccset játszottak a klubok. A 2004/2005-ös szezon azonban teljes egészében elmaradt, mivel nem sikerült tető alá hozni a kollektív szerződést.
Éber Sándor-->
