Változtak a fizetésképtelenségi eljárások
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Ezt a célt egyebek mellett egy új jogintézmény, a kényszer-végelszámolás helyébe lépő kényszertörlési eljárás szolgálja, amely lehetővé teszi, hogy a teljesen kiürített és magára hagyott cégek megszüntetése ne egy költséges és hosszú felszámolás keretében valósuljon meg. Ennek megfelelően felszámolást csak akkor kezdeményez a cégbíróság, ha hitelezői bejelentés érkezik és a cég vagyona a felszámolási költségeket előreláthatóan fedezi.
A fenti módosítások hatályba lépése óta jelentősen csökkent az új fizetésképtelenségi eljárások száma, amely tendencia 2013-ban is folytatódni látszik. Ennek oka vélhetően nem a gazdasági környezet változásában, hanem a törvény módosításában rejlik.
A fizetésképtelen cég reorganizációját célzó csődeljárások vonzóbbá tétele érdekében 2009-ben lényeges jogszabály-módosítás történt, a 2012-es módosítás pedig további kedvezményeket vezetett be (pl. moratórium meghosszabbítása). A módosítások hatására jelentősen megemelkedett a csődeljárások száma, azonban számuk még mindig elenyésző a felszámolásokhoz képest (az Opten adatai szerint 2012-ben 117 új csődeljárás indult). A jelenlegi kedvezőtlen gazdasági helyzetben a csődeljárás a cég megszüntetésével szemben alternatívát jelenthetne, hiszen annak csődegyezséggel történő lezárása esetén a cég likviditása helyreállításával tovább működhet. 2011-ben azonban mindössze 21 esetben született csődegyezség, a többi esetben az eljárás felszámolásba fordult át.
