Nagyobb lett a ciprusi mentőöv
„Az almát hasonlították a körtéhez” – így magyarázta meg az EU pénzügyi biztosa azt, hogy a korábban közölt 17 milliárd euróval szemben végül miért 23 milliárdos mentőcsomagot tartanak szükségesnek a nemzetközi hitelezők a súlyosan eladósodott ciprusi gazdaság megmentésére. Az új keretösszeget jóváhagyó dublini Eurogroup-ülés után nyilatkozó Olli Rehn értelmezése szerint így nem az EU, az EKB és az IMF képviselőiből álló hitelező trojka szakértői számolták rosszul a mentőcsomag egy hónappal ezelőtti bejelentésekor. Csupán annyi történt, hogy a 17 milliárd eurós összeg a nettó finanszírozási szükségleteket fedi le, míg a 23 milliárdos keret egy bruttó finanszírozási tervnek számít, ami tartalékokat is tartalmaz a gyengébb költségvetési fejlemények esetére. Tartalékokra pedig szükség lehet, hiszen Olli Rehn szerint most még nem lehet megmondani, hogy a ciprusi GDP idén 10, 12,5 vagy 15 százalékkal csökken-e.
Bárhogy is magyarázza az EU-biztos a számokat, az tény, hogy Ciprusnak a korábban közölt 7 milliárd eurón túl további 6 milliárdot kell találnia ahhoz, hogy összeálljon a mentőprogram. A 23 milliárdos összegen belül ugyanis a trojka által biztosított 10 milliárdos mentőhitel értéke nem változott.
Elemzők szerint kérdéses, hogy 18 milliárd eurós GDP-vel rendelkező Nicosia elő tudja-e teremteni majd a plusz 6 milliárdos tételt. A 13 milliárd euróra emelkedett önrész döntő részét, mintegy 10,6 milliárdot a kiszivárgott hírek szerint a nicosiai kormány a bankrendszerének átalakításából teremti elő.
A mentőcsomag egy hónappal ezelőtti változata e téren még csak 5,8 milliárdos tételt írt elő, így várhatóan a 100 ezer eurónál nagyobb bankbetéttel rendelkezők a korábban közöltnél is nagyobb veszteséget lesznek kénytelenek elkönyvelni. Sajtóértesülések szerint az önrész további részét privatizációból, az államadósság átütemezéséből, a társasági adó és a tőkenyereség-adó megemeléséből, illetve az aranytartalék háromnegyedének eladásából teremtheti elő Nicosia
