Patikatulajdonos az állam

Elővásárlási jogot kap az állam a patikák tulajdonjogának megvásárlására, amennyiben az ott dolgozó gyógyszerész vagy bármely patikus a vételár közlését követő 30 napon belül nem nyilatkozik arról, hogy meg akarja venni az üzletet. Ha a gyógyszerész ezt követően három éven belül bármikor jelzi a vásárlási szándékát, az államnak azonnal pályázatot kell kiírnia a szerzett tulajdoni hányad értékesítésére. Azokon a kistelepüléseken, amelyeken csak egy patika működik – az ellátás biztosítása érdekében - az állam maradhat a patika résztulajdonosa.

Így módosította végül a parlament azt a 2010-ben elfogadott törvényt, amely szerint a gyógyszertárakban 2014. január 1-jére a 25, 2017. január 1-jére pedig az 50 százalékot meghaladó mértékűnek kell lennie a gyógyszerészi tulajdonhányadnak. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár korábbi közlése szerint a Magyarországon működő 2330 közforgalmú gyógyszertár közül jelenleg 352-ben nincs meg az 50 százalékos gyógyszerészi tulajdon, 487 gyógyszertár esetében pedig még a 25 százalékos arányt sem érik el.

Az állam a tulajdonosi jogait gyakorló szervet kormányrendeletben jelöli ki, a pályázat kiírására és lebonyolítására vonatkozó részletes szabályok megalkotására pedig a kormány kap felhatalmazást.

A jogszabály azt is előírja, hogy a gyógyszerészi tulajdoni hányad arányában a tagsági jogok gyakorlását is biztosítani kell a gyógyszerészek számára, mégpedig a társasági szerződésben rendezve. Ellenkező esetben a szerződés semmis. Az indoklás szerint erre azért volt szükség, mert különben a gyógyszerészi tulajdon csak papíron létezik, ám a rendelkezés értelemszerűen az állam által birtokolt tulajdonrészre is vonatkozik.

Ennek pedig azért is van különös jelentősége, mert a törvénymódosítással párhuzamosan a kormány olyan hitelkonstrukciót is kidolgozott, amelyben az önerővel nem rendelkező patikusok számára az állam – konkrétan a több mint 90 százalékos állami tulajdonban lévő Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi (KvfP) Zrt. - megelőlegezi a tulajdonrész ellenértékét, amit a patikusnak öt év elteltével három részletben kell visszafizetnie.

Az Európai Bizottság már tavaly fenntartásainak adott hangot a törvényileg kikényszerített tulajdonváltás miatt, és ez év januárjában egy esetleges kötelezettségszegési eljárást megelőző pilot-projekt részeként kérdéseket is intézett a magyar kormányhoz. A válaszokat március 26-ig kellett megküldenie Magyarországnak, de arról nem tudni, hogy az Európai Bizottság végül elfogadhatónak tartotta-e a magyar érveket.

Az erősödő verseny nem tett jót a régi, pénzügyi befektető nélkül működő gyógyszertáraknak, viszont, miként arra a GKI-EKI tanulmánya rámutat, a lakosság elégedetten fogadta a javuló patikai szolgáltatásokat, a hosszabb nyitva tartást és több helyen elérhető gyógyszertárakat. A jelenlegi kormány már beiktatását követően hozzálátott, hogy a liberalizációt megállítsa, és először gyógyszertár-alapítási moratóriumot, valamint átmeneti fúziótilalmat rendelt el, majd döntést hozott a tulajdoni viszonyok kötelező megváltoztatásáról is.

Az erősödő verseny nem tett jót a régi, pénzügyi befektető nélkül működő gyógyszertáraknak, viszont, miként arra a GKI-EKI tanulmánya rámutat, a lakosság elégedetten fogadta a javuló patikai szolgáltatásokat, a hosszabb nyitva tartást és több helyen elérhető gyógyszertárakat. A jelenlegi kormány már beiktatását követően hozzálátott, hogy a liberalizációt megállítsa, és először gyógyszertár-alapítási moratóriumot, valamint átmeneti fúziótilalmat rendelt el, majd döntést hozott a tulajdoni viszonyok kötelező megváltoztatásáról is.-->