Az áfán bukik a különadó?

Magyarországon a kiskereskedelmi tevékenységre kivetett különadó nem jelent hátrányos megkülönböztetést a külföldi vállalatokkal szemben, ugyanakkor sértheti az uniós áfairányelvet – derül ki Juliane Kokott, a luxembourgi Európai Bíróság illetékes főtanácsnoka tegnap közétett indítványából.

Az eredeti pert a Hervis indította Székesfehérváron, beadványuk szerint az adó hátrányos megkülönböztetést jelent számukra. A sportszereket árusító társaság ugyanis egy cégcsoportba tartozik egy élelmiszer-kiskereskedelmi lánccal, így magasabb adókulcs sújtja, mintha kizárólag a saját árbevétele alapján számítanák az adót. A Hervis azt állította, hogy ez a gyakorlat azért diszkriminatív, mert ez az üzleti modell a külföldi tulajdonú vállalatokra jellemző Magyarországon.

Kokott álláspontja szerint a diszkrimináció vádja nem áll meg, ám úgy véli, a különadó sértheti a hozzáadottérték-adóról szóló uniós irányelvet. „A tagállamok számára tilos forgalmi adó jellegű adó kivetése” – szögezi le az indítvány, amely hozzáteszi: „A magyar különadó rendelkezik a forgalmi adó lényegi jellemzőjével, azaz az ár alapján történő megállapítással, még ha egy év teljes árbevétele alapján állapítják is meg.” Kokott szerint a magyar bíróságnak azt kellene eldöntenie, hogy a különadó összeegyeztethető-e a hozzáadottérték-adóról szóló uniós irányelvvel.

„A főtanácsnok jogi álláspontja semmilyen értelemben nem köti az Európai Bíróságot” – szögezte le a Világgazdaságnak Lehóczki Balázs. Az Európai Bíróság sajtóosztályának munkatársa felhívta a figyelmet arra, a bírák több esetben nem követik a főtanácsnok előzetesen közölt álláspontját. Lehóczki kifejtette: Juliane Kokott lényegében arra kéri a bíróságot, hogy vizsgálja felül ítélkezési gyakorlatát, hiszen általában az árbevételhez kötött adózást az uniós forgalmiadó-szabályozással össze nem férhetőnek mondja ki. Ebben az esetben számos más uniós tagállam több adóneme is hasonló megítélés alá eshetne.

Korábban több beadvány született például a magyar iparűzési adóval kapcsolatban is, hosszas vita után az Európai Bíróság úgy döntött, ez – miután nem felel meg a forgalmi adókra vonatkozó összes feltételnek – nem tekinthető olyan adónemnek, amely összeférhetetlen lenne az áfára vonatkozó uniós irányelvekkel. A magyar iparűzési adót felülvizsgálatának jogi akadálya elvileg nincs, de a korábbi ítélkezési gyakorlat gyökeres megváltoztatása Kokott-féle álláspont hatására felettébb valószínűtlennek tűnik.

Ebben az esetben azonban több más uniós tagállam bizonyos fokig hasonló adónemét is érintené az ítélkezési gyakorlat megváltozása, ezek egyike például az Olaszországban ismert regionális adó. Erről az adóról – ahogy más, hasonló adókról is – szintén vannak már megerősítő ítéletek.

Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a nemzeti bíróság vizsgálhatja az adó összhangját a közös hozzáadott-értékadóról szóló irányelvvel, az NGM közölte: a kormány ilyen vizsgálat során is kész megvédeni álláspontját.

Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a nemzeti bíróság vizsgálhatja az adó összhangját a közös hozzáadott-értékadóról szóló irányelvvel, az NGM közölte: a kormány ilyen vizsgálat során is kész megvédeni álláspontját. -->