Új Ptk.: több ponton átalakul a szerződéses gyakorlat

A jövő év márciusában hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) a gazdasági élet szinte minden területét érinti, így a szerződésekre vonatkozó szabályozást is több ponton átalakítja majd. Néhány változásra nem csupán a szerződések megkötésekor kell különös figyelemmel lenni, de akár a már meglevő megállapodások felülvizsgálatát is indokolhatják.

Az új Ptk. egyik fontos újdonsága, hogy a jövőben kifejezetten a szerződés tartalmának kell tekinteni a felek között kialakult tartós üzleti kapcsolat során megismert és alkalmazott szokásokat, gyakorlatot. Ezek anélkül válhatnak egy szerződés részévé, hogy a felek írásba foglalnák őket. Amennyiben például egy szolgáltatás teljesítési határideje az adott felek között mindig a megrendeléstől számított két hét volt, eltérő rendelkezés hiányában a következő megrendelések teljesítési határideje is két hét lesz, akkor is, ha ezt a felek külön nem rögzítik. A szolgáltatást nyújtó fél tehát késedelembe eshet olyan teljesítési határidő elmulasztásával is, amelyet a vonatkozó szerződés szövege egyébként nem tartalmaz. Kiemelt figyelmet igényel ezért a már meglévő üzleti kapcsolatok keretében megkötött új szerződések tartalmának meghatározása, illetve esetlegesen a meglévő szerződéses feltételek tisztázása és egyértelműsítése a felek között kialakult gyakorlat figyelembevételével.

A Törvénykönyv további jelentős módosítást hoz a szerződéses felelősség korlátozhatóságára vonatkozó rendelkezéssel, melynek beépítése több szempontból is indokolt volt. Ez ugyanis bevett gyakorlatnak számít a nyugati jogrendszerekben és hazánkban is egyre komolyabb piaci igény mutatkozott rá az elmúlt években. A magyar polgári jog eddig nem ismerte el a szerződésszegésre vonatkozó felelősség korlátozását vagy kizárását, ha azt valamilyen módon nem ellentételezte a felelősségét kizáró vagy korlátozó fél, így például nem nyújtott a korlátozással arányos árengedményt. Az új Ptk. azonban enyhít ezen a szigorú szabályon, így a jövőben az érvénytelenség kockázata nélkül lehet például fix összegben vagy a szolgáltatás értékének valamilyen százalékában maximálni a gondatlan szerződésszegéssel okozott kár megtérítésének kötelezettségét.