A francia kormány Bretagne-t emelte ki, mint problémás régiót, ahol a kormány meglátása szerint a magas munkanélküliség társadalmi feszültséget okoz. „Az itt működő vállalatok sok, más EU tagállamból származó dolgozót vettek fel, akikre más munkajog vonatkozik, így a cégeknek kevesebb terhet kell fizetniük a francia munkavállalók terhére” - érvelt Najat Vallaud-Belkacem, a francia kormány szóvivője, aki szerint az alacsonyabb, külföldi bérköltségekkel az érintett vállalatok a francia munkaerőpiacnak okoznak nehézséget, hiszen a hazai dolgozók után a jóval magasabb hazai szociális járulékokat kell kifizetni.
2006 és 2011 között a kiküldetésben dolgozók száma négyszeresére, 38 ezerről 145 ezerre emelkedett Franciaországban. Eric Bocquet, a kommunista párt képviselője úgy látja, a lengyel és a francia dolgozók után fizetendő terhek között akár 30 százalékos különbség is lehet. Thierry Repentin EU ügyekért felelős miniszter kijelentette: határozott álláspontot várnak Brüsszeltől azért, hogy megfékezhessék a gyakorlatot, amellyel – a kiskapukat kihasználva – megkerülik a befogadó állam jogrendjét a vállalatok.
Az EurActiv szerint ugyanakkor a tárgyalások holtpontra jutottak az októberi forduló után. Míg Párizs, Berlin és Madrid támogatná a szigorítást, addig London és a kelet-európai tagállamok mereven ellenállnak. Az illetékes miniszterek decemberben folytatják a vitát, de valószínűtlen, hogy a 2014-es uniós választások előtt eredményre jutnának.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.