BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Megszavazták, pályázat nélkül nyithatnak ki a megbízható kaszinósok

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A miniszterelnök ismét megjelenik a parlamentben: Orbán Viktornak ezen az ülésen kell válaszolnia a hozzá címzett azonnali kérdésekre. Rogán Antal bejelentette, hogy már ma lefolytatják a vitát a devizahitelesek újabb mentőcsomagjáról, holnap pedig akár már szavazhatnak is. Ma tartják a szavazást a szerencsejáték-szervezőkkel kapcsolatos törvényről is, amely szerint miniszter jelölheti ki, kik kaphatnak kaszinókoncessziót pályázat nélkül.

Nem a Parlament vagy a kormány tetszését kell, hogy kivívja a Bankszövetség devizamentő javaslata, hanem a hitelesekét - mondta Rogán Antal napirend előtt. Ezért arra kérik a Bankszövetséget, hogy hozzák nyilvánosságra és bocsássák társadalmi vitára a javaslatukat. A Fidesz pedig azt javasolja, hogy még a mostani ülés napirendjére vegyék fel azt a tervet, amelyet ők maguk nyújtottak be. Ez alapján április 30-ig nem lesz kilakoltatás, és az árfolyamgátat megnyitják minden devizahiteles számára. Mindenki számára megnyitják a védelem lehetőségét, az összes eddigi korlátot eltörlik. A javaslatról még ma tárgyalhatnak, holnap pedig már meg is szavazhatják. Módosító javaslatok benyújtására mindössze három órájuk van a képviselőknek.

A nap egyik leglátványosabb pontja az lett a parlamenti ülésen, amikor Orbán Viktor válaszol az azonnali kérdésekre. Tudja, hogy miért a Jobbik a legnépszerűbb a fiatalok körében? - kérdezte a jobbikos Dúró Dóra a kormányfőt. Szerinte a kormányfő megbélyegezte azokat a fiatalokat, akik a Jobbikra szavaznának, amikor azt mondta, nem ez a Jobbik 16 százaléka számít igazán, hanem az, hogy annak a 84 százaléknak, aki nem rájuk szavazott, jobb legyen. Orbán válaszában arról beszélt: ha elfogadjuk azt a logikát, hogy Magyarországot azért minősítik többen rasszistának, mert 16 százalékon áll a Jobbik, nézzék inkább azt, hogy az elsöprő többség a mérsékelteket választotta. "Ön azt mondja, hogy a Jobbik szavazói nem rasszisták, nem kirekesztők. Szerintem sem azok, ha azok lennének, esélyünk sem lenne, hogy ránk szavazzanak" - mondta Orbán, hozzátéve, azon is dolgozik, hogy minden magyarnak jobb legyen, de azon is, hogy a Jobbik szavazói inkább a Fideszt válasszák.

Milyen ornitológiai és botanikai ismeretei vannak? Ezt a címet adta az Orbánhoz címzett azonnali kérdésének Schiffer András - mint kiderült, az egykori MSZP-SZDSZ koalíciók logójára utalt. Az LMP frakcióvezetője a Strabag-ügyről kérdezte a kormányfőt, mit tettek az ügy felderítése érdekében, és milyen kötődése van a botránynak a Fideszhez. A mostani kormányzó pártok mindig is betartották az ide vonatkozó törvényeket, ezért a kormánypártokat nem lehet ezzel semmilyen összefüggésbe hozni - válaszolta Orbán. Az ügy felderítésével kapcsolatban pedig szerinte inkább az ügyészség felé kellene azonnali kérdést feltenni. A Strabag a Közgéppel együtt 70 milliárdnyi, Mészáros Lőrinc cégével együtt 1,5 milliárdnyi, egyedül pedig több, mint 200 milliárdnyi közbeszerzést nyert 2010 óta, elszámoltatás azért nem történt, mert a narancsosok fedezik a madarakat és a virágokat - vágott vissza Schiffer. Orbán erre azt mondta: ha komolyan vesszük a kérdést, hogy milyen mértékben részesednek külföldiek a magyar közbeszerzéseken, akkor a kormány javára kell írni, hogy bár a Strabag még mindig a legerősebb, de az előnye csökken.

Miniszterelnök úr, valljon színt! - mondta a jobbikos Szávay István Orbánnak. Azt kérdezte, a koszovói szerbek autonómiája lehet-e minta a szerbiai magyarok autonómiájára, valamint szabna-e Orbán nemzetpolitikai feltételeket Ukrajna EU-társulási szerződéséhez. A kormányfő azt felelte: a magyar diplomácia sikeres, ezt mutatja például, hogy a kettős állampolgárságot el lehetett fogadtatni szinte minden szomszédunkkal. Az EU néhány feltételén túl most még nem érdemes újakat támasztani, inkább engedjük őket közelebb, és majd később kérjünk tőlük többet - vetette fel. Szerbiával kapcsolatban pedig a legfontosabb, hogy a Magyar Nemzeti Tanács 100 százalékban ki tudja használni a törvényi lehetőségeket.

Nem csak Orbán szerepel az azonnali kérdések címzettjei közt. Hiller István (MSZP) arról kérdezte Balog Zoltánt, miért bukott meg a kötelező napközi terve. Mint kiderült, az Emmi is elismerte, a felső tagozatosok 70 százalékának szülei kérték, hogy ne kelljen a gyereküknek bent lenniük a tanítás után délután 4-ig. A miniszter válaszában újdonságot nem mondott, csak fogalmakat definiált: a köznevelési törvény nem vezette be az egész napos iskolát, csak 16 óráig foglalkoztatást kötelesek biztosítani az intézmények. A kevésbé tehetős családok körében ez a gyerekek érdekeit szolgálja - tette hozzá.

Forradalom, takarékok, tankönyvkáosz

Több napirend előtti felszólalás is november 4-re emlékezett, ahogy az ülés megnyitásakor Kövér László házelnök is rövidebb emlékező beszédet mondott a forradalom leveréséről. A jobbikos Murányi Levente saját 1956-os emlékeit idézte vissza, és kritizálta a kormányt, hogy az ügynöklisták még mindig titkosak. Pálffy István (KDNP) pedig arról beszélt, hogy az 1956-os keresztény indíttatású forradalom volt.

Vágó Gábor (LMP) arról beszélt napirend előtt: az elit számára az ország sorsánál fontosabb a sajátja, olyan gumicsontokról beszélnek csak, mint a bajai videó vagy a rezsicsökkentés. Az MSZP-s Steiner Pál pedig a Horthy-szobor avatásáról mondta azt: sunyi provokáció volt ez, különösen halottak napja után néhány nappal.

Tukacs István (MSZP) a takarékszövetkezetek kvázi államosításáról interpellált - mint mondta, nincs logikus magyarázat arra, amit a kormány csinált. Fónagy János államtitkár úgy válaszolt neki, minden fél érdekeit nézik, a takarékok és a posta összeolvasztását pedig nem tervezik, "de kihasználjuk a két szervezet lehetőségeit".

Az LMP-s Osztolykán Ágnes a tankönyvpiaci káoszról és a tankönyvkiadás államosításáról adott be interpellációt. Hoffmann Rózsa azt mondta neki: a kormánynak az a célja, hogy egységes legyen az oktatás, ebben pedig fontos szerepe van annak is, hogy a tankönyvek kiadásában is nagyobb legyen a központi szervezettség.

A délután több fontos törvényt is elfogadtak. A legnagyobb vitát kiváltó döntés a szerencsejáték-szervezéssel összefüggő törvénymódosítás. Kaszinót nyithat így pályázat nélkül ezután az, akit az illetékes miniszter megbízható szerencsejáték-szervezőnek jelöl ki.

Kivételes sürgős eljárásban tárgyalják a Btk. szigorítását a bajai videóval kapcsolatban, így a jövőben szigorúbban lehet büntetni azokat, akik hamis bizonyítékot terjesztenek. A javaslatról ma tárgyalhatnak, és holnap szavazhatják meg.

Szavaztak szociális és gyermekvédelmi intézmények állami átvételéről is. Több fogyasztóvédelmi szabályozást is módosítottak, ebben a legfontosabb változás az, hogy tilos lesz fogyasztói csoportokat szervezni. Ehhez a törvényjavaslathoz adott be a kormány egy utolsó pillanatos módosító indítványt, ami alapján az energiacégeknek kötelező lesz rezsipontokat fenntartaniuk, ahol informálhatják a fogyasztókat a rezsicsökkentéssel kapcsolatos hatásokról - azt pedig a kormány jelölheti ki, erre mennyit kell költeniük. Zárószavazást tartottak arról a javaslatról is, amellyel felkérik a kormányt, teremtse meg a forrást arra, hogy az iskolákat tudják támogatni a Holokauszt Emlékmúzeumhoz látogatásokat szervezni.

A szavazások után tartják meg a vitát a legújabb devizahiteles-mentőcsomagról, majd jön az általános vita a Magyarország és Koszovó közti adóelkerülést szabályozó egyezményről, a részletes vitát az adócsomagról, valamint az általános vitát a közgyűjteményekben őrzött, vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásáról. Este megkezdik a vitát a gyámügyi törvényről is.

Vágó Gábor (LMP) arról beszélt napirend előtt: az elit számára az ország sorsánál fontosabb a sajátja, olyan gumicsontokról beszélnek csak, mint a bajai videó vagy a rezsicsökkentés. Az MSZP-s Steiner Pál pedig a Horthy-szobor avatásáról mondta azt: sunyi provokáció volt ez, különösen halottak napja után néhány nappal.

Tukacs István (MSZP) a takarékszövetkezetek kvázi államosításáról interpellált - mint mondta, nincs logikus magyarázat arra, amit a kormány csinált. Fónagy János államtitkár úgy válaszolt neki, minden fél érdekeit nézik, a takarékok és a posta összeolvasztását pedig nem tervezik, "de kihasználjuk a két szervezet lehetőségeit".

Az LMP-s Osztolykán Ágnes a tankönyvpiaci káoszról és a tankönyvkiadás államosításáról adott be interpellációt. Hoffmann Rózsa azt mondta neki: a kormánynak az a célja, hogy egységes legyen az oktatás, ebben pedig fontos szerepe van annak is, hogy a tankönyvek kiadásában is nagyobb legyen a központi szervezettség. -->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.