Közmunka: cél-e a költségcsökkentés?

A kulturális közmunkaprogramra való jelentkezések nagy számából az is egyértelműen látszik, hogy a pénzügyileg kivéreztetett intézmények vezetői kapni fognak az alkalmon, hogy olcsó és képzett munkaerőre tehetnek szert – írta a parlament honlapján Scheiring Gábor. A PM társelnöke „Miért közmunkával, és nem a képzettséget és gyakorlatot megbecsülő munkahelyekkel kívánja biztosítani a kormány az ország kulturális értékteremtő képességét?” címmel intézett kérdést a kormányzathoz. Scheiring a kormányzat megszorításainak legnagyobb vesztesének a kultúrát tartja, melynek támogatása 2010 óta csökken a GDP arányát tekintve.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában közölte: a Nemzeti Művelődési Intézet (NMI) által novemberben indított Kulturális közfoglalkoztatási programban 3706 fő jut munkához közfoglalkoztatottként. Doncsev András leírta, hogy a 4000 főre tervezett, 2,5 milliárdos kerettel induló programot egy felmérés előzte meg, amelynek során 15 ezer közművelődési intézmény és önkormányzat, civil és művészeti szervezet jelezhette javaslatait. A résztvevőknek legalább érettségivel kell rendelkezniük, s 40 órás képzésben részesülnek. Az államtitkár szerint a program a települések fejlődését is szolgálja majd, a közfoglalkoztatottak a képzéssel, a munka során szerzett tapasztalatokkal az elsődleges munkaerőpiacon hasznosítható kompetenciákra tesznek szert, közmunkájuk referenciaként lesz használható.

A PM elnökségi tagja szerint a program látszatmegoldás, az öt hónapos program nem biztosít sem folytatást, sem továbblépési lehetőséget. Példaként hozza fel a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA) és a Médiaszolgáltatás-tárnogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) digitalizálási mintaprogramjait, ahol képzett embereket tömegesen közfoglalkoztatottként foglalkoztattak. Egy kutatás szerint fontos és megbecsült munkát végeztek, de a válaszadók 97 százaléka nem tartotta elfogadhatónak a bérezésüket. A PM társelnöke szerint amíg a nyílt munkaerőpiac a középfokú végzettségűeknek minimum 114 ezer forintot garantál, addig a több diplomás, több nyelvvizsgával rendelkező munkavállalóknak nettó 49 ezer forint körüli összeget kínáltak.

Szabó Máté korábbi ombudsman több jogsértést is megállapított a közfoglalkoztatás kapcsán. Kiemelte: a közfoglalkoztatás rendszere nem válhat az elsődleges munkaerőpiac alternatívájává, nem eredményezheti a meglévő álláshelyek megszüntetését, ahogy nem szolgálhat alapul a bérek csökkentéséhez sem. Így nem lehet alapvető közszolgáltatásokban költségcsökkentés végett közmunkásokat alkalmazni.

Doncsev szerint a digitalizálási mintaprogramban azoknak is munkalehetőséget nyújtottak, akik középfokú, illetve felsőfokú szakképesítéssel rendelkeznek, azonban segítség nélkül még átmenetileg sem tudnak elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. Jelentős számban vesznek részt azok a fiatal diplomás és 25 év alatti szakképzett álláskeresők, akiknek nagy része álláskeresési ellátásban sem részesül, mivel nem rendelkeztek még munkahellyel.

Nincs differenciálás a szabadságban
A Közmunkások Szakszervezetének társelnöke, Komjáthi Imre lapunknak azt nyilatkozta, hogy a közmunkások tevékenységét kormányrendelet szabályozza, és nem vonatkozik rájuk a Munka törvénykönyve. A PM-s Scheiring Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy a közfoglalkoztatásban nincs lehetőség arra, hogy akár a munkáltató, akár a munkaadó legálisan, komoly indokkal megszüntesse a munkaviszonyt. Életkortól függetlenül mindenki ugyanannyi szabadságnapot kap, nincs differenciálás az egyes munkakörök között a végzettség alapján sem. Hiába dolgoznak ugyanannyit, mint a főállásúak, mégsem kapják meg ugyanazokat a juttatásokat.