Így alakult át a lakossági állampapírok piaca – gazdaságpolitikai célok alakították a magyarok döntéseit
Az elmúlt év nagy változásokat hozott a magyar háztartások állampapír-állományában is, amit elsősorban az 1300 milliárd forintot megközelítő Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) kamatfizetése, valamint az ezután lendületet kapó fix-változó portfólió-átrendezés határozott meg – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss jelentéséből.
A lakosság kezében lévő állampapír-állomány növelése 2012-ben került a gazdaságpolitikai prioritások közé, és azóta évente átlagosan ezermilliárd forinttal nőtt is a lakosság kezében lévő mennyiség. Azonban a tavalyi évben jelentős változást okozott, hogy az inflációkövető PMÁP-sorozatok kamatszintje érdemben csökkent, 18-19 százalékról 4-5 százalékra.
Statisztikai anomáliát is okoztak a PMÁP-kamatfizetések
Az MNB arra is felhívja a figyelmet, hogy a kamatszint csökkenésének hatására a háztartások állampapírvagyona is visszaesett, ebben a mutatóban ugyanis nemcsak az állampapírok névértékével, de az azokon lévő felhalmozott kamattal is számolnak. 2023-ban és 2024-ben a háztartások állampapírvagyonának növekménye összességében közel 30 százalékkal haladta meg a névértékes állománybővülést, ugyanis az inflációkövető PMÁP iránti kereslet ugrásszerű emelkedésével párhuzamosan a kintlévő állományok felhalmozott kamata is nőtt. 2025-ben azonban a kamatkifizetések már negatív előjellel jelentek meg, ugyanis azok nem teljes mértékben áramlottak vissza az állampapírpiacra, először csökkentve az elmúlt 14 évben a háztartási állampapírvagyont.
Így változott meg az állampapírpiac: változó helyett fix
A jelentésből az is kiderül, hogy az elmúlt évben a lakossági befektetők már a korábbi változó kamatozású papírok helyett a magasabb hozamot kínáló, fix kamatozású állampapírokat részesítették előnyben, amit tovább gyorsított a Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) és a Fix Magyar Állampapír (FixMÁP) szeptemberben bejelentett kamatemelése. Ez, párhuzamosan a változó kamatozású papírok kamatfelárának csökkentésével azt is egyértelművé tette, hogy cél a fix kamatozású papírok arányának növelése a lakossági portfóliókban.
A törekvés sikerrel is járt, hiszen a tavalyi év végére az évi eleji 3,5-szeresére, 3500 milliárd forint fölé emelkedett a FixMÁP-állomány, míg az idei év elejére már ebből a papírból volt a legtöbb a lakosság kezében az állampapírok közül. Az Államadósság Kezelő Központ hetente megjelenő statisztikájából pedig az is kiderül, hogy
idén egyértelműen a FixMÁP a legnépszerűbb a lakossági állampapírok közül, míg a változó kamatozású PMÁP és Bónusz Állampapír kereslete szinte lenullázódott.
Az MNB jelentéséből az is kiderül, hogy a háztartások kezében lévő állampapír-állomány tavaly névértéken 600 milliárd forinttal bővült összesen. A növekedés teljes egészében az év utolsó három hónapjában történt, miután az első kilenc hónapban kiáramlás volt tapasztalható. A jegybank arra is felhívta a figyelmet, hogy ez érdemben elmarad a lakosság számára fizetett PMÁP-kamat összegétől, melynek egy része más befektetésekben jelent meg, és fogyasztási, illetve ingatlancélokat is támogatott.
