Örülhet a magyar ipar, Ursula von der Leyenék nem bírták ki a nyomást: megtörték a németek és az olaszok az EU-t, kiadta az engedélyt – átalakul a rettegett ETS
Brüsszel enged az ipar követelésének, és több ingyenes szén-dioxid-kvótát biztosít – az erről szóló tudósítás csütörtök délután jelent meg a befolyásos uniós sajtóban.
A Euractiv írta meg, hogy az Európai Bizottság lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy nagyobb mértékben szennyezzenek ingyenesen, mindez pedig egy belső prezentációból derült ki. Ennek lényege, hogy az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság – Berlin és Róma nyomására – az eredetileg tervezettnél több ingyenes szén-dioxid-kvótát fog kiosztani a következő években.
Az uniós nehézipar, amelyre az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) révén a világ legmagasabb szén-dioxid-ára vonatkozik. Korábban azonban hagyományosan „ingyen szennyezhetett”, feltéve, ha javította a környezetvédelmi teljesítményét.
Ursula von der Leyenék megtörtek
A szabályrendszer legújabb frissítését, az úgynevezett ETS-benchmarkingot viszont számos kifogás érte. Ez ugyanis 2026 és 2030 között jelentősen megnyirbálta volna a vegyipar és a papíripar számára elérhető ingyenes kvótákat. Ezt alapvetően az északi államok biomassza-égető üzemeire lehet visszavezetni, az általuk diktált határértékek ugyanis Európa szárazföldi részén elérhetetlenek.
Az ipari aggályok kezelésére most az uniós végrehajtó testület átalakítja a megközelítését. Egy uniós nemzeti szakértőknek tartott csütörtöki prezentáció szerint az ingyenes kvótákat a jövőben nemcsak a közvetlen kibocsátáshoz, hanem a közvetett kibocsátáshoz is kapcsolják.
A Euractiv birtokába jutott dokumentum szerint az új módszer 4 milliárd euróval több ingyenes kiosztást eredményezne.
„Helyes, hogy az Európai Bizottság minden lehetőséget kihasznál, hogy több ingyenes tanúsítványt biztosítson” – kommentálta a fejleményeket Peter Liese, a jobbközép Európai Néppárt német EP-képviselője. Korábban Berlin és Róma egyaránt sürgette Brüsszelt, hogy módosítsa az ingyenes szén-dioxid-kibocsátási keretrendszerre vonatkozó megközelítését.
A frissen kiszivárgott dokumentum szerint június elején mutatják be az új referenciamutató-tervezetet, és még ugyanabban a hónapban el is fogadhatják.
Brüsszel lépése első ránézésre technikai jellegű, valójában azonban egy egyre nyilvánvalóbb gazdasági feszültségre adott válasz: az európai vállalatok már így is magas energiaárakkal szembesülnek, és erre rakódnak rá a kibocsátási költségek.
Mi az az ETS, és mi a baj vele?
Az ETS lényege, hogy a cégeknek fizetniük kell a kibocsátásuk után kvóták vásárlásával. Ezek ára jelenleg tonnánként nagyjából 75 euró (körülbelül 29-30 ezer forint), ami az elmúlt években jókora többletterhet jelentett, különösen az energiaintenzív ágazatok számára. Az iparági szereplők kritikája nem új: szerintük a rendszer a megugró energiaárak mellett további nehezíti a működésüket, vagyis nem önmagában a klímapolitika, hanem annak időzítése vált problémává.
Gazdasági olvasatban most éppen arról van szó, hogy Brüsszel megpróbálja mérsékelni a saját szabályozásából fakadó többletterhet egy olyan időszakban, amikor a vállalatokat már így is megnövekedett külső költségek sújtják. Több tagállam – köztük Olaszország, Németország, Lengyelország és Ausztria – is ezt a megközelítést támogatta, kifejezetten az energiaválságra hivatkozva.
Fontos, hogy a lépés nem az energiaárak csökkentésére irányul, hanem arra, hogy a rendszer ne erősítse tovább az áremelkedést.
Másképp fogalmazva: ha a piaci környezet már eleve drága, akkor a szabályozás legalább ne tegyen rá még egy lapáttal. Ez az ipar oldaláról régóta megfogalmazott elvárás most részben visszaköszön a bizottsági javaslatban. A módosítás azonban csak előjátéka lehet egy nagyobb átalakításnak. A bizottság még idén átfogóbb reformokat is javasolhat az ETS-ben, és felmerült az is, hogy a rendszer élettartamát a jelenlegi, 2039-ig tartó kivezetési pályán túl meghosszabbítják. Ez újabb vitákat vetít előre, hiszen az ETS az uniós klímapolitika egyik alappillére.
