Igazi telet és szmogot hozott a hét

Az európai városlakók több mint 90 százaléka az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által elfogadhatónak tartott szintnél magasabb koncentrációjú levegőszennyezettségnek van kitéve az Európai Környezetvédelmi Ügynökség becslése szerint. A rossz levegő okozta megbetegedések következtében csak az öreg kontinensen évente 400 ezer ember hal meg.

Ezek a megdöbbentő adatok is rávilágítanak arra, mennyire fontos a károsanyag-kibocsátásokra vonatkozó nemzetközi előírások betartatása, valamint a levegő minőségének folyamatos figyelemmel kísérése. A légszennyezettség monitorozását Magyarországon kiterjedt mérőhálózat végzi: nyolcvan településen folyik manuális mérés, emellett 48 automata mérőállomás is szolgáltat adatokat. Csak a fővárosban egy 12 mérőállomásból álló hálózat működik. Az állomások alapvetően a szálló por, a nitrogén-dioxid, a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok és az ózon mennyiségét mérik. Az egyes légszennyező anyagokra különböző határértékek vonatkoznak, amelyek alapján öt kategóriát állítanak fel a levegőminőség tekintetében a kiválótól az erősen szennyezettig.

A tavaly közzétett 2012-re vonatkozó adatok szerint az utóbbi minősítéssel szerencsére egyetlen települést sem kellett illetni, ugyanakkor meglepően sok helyen bizonyult „jónak” vagy „kiválónak” a levegő: a manuális mérések alapján ez utóbbi kategóriába sorolták a települések 32 százalékát, míg 58 százaléka a „jó” minősítést érdemelte ki.

Ezen a héten a szálló por koncentrációja elérte, sőt egyes helyeken jelentősen meg is haladta az egészségügyi határértéket. Különösen Miskolcon, Kazincbarcikán, Putnokon, Nyíregyházán, Sopronban, Mosonmagyaróváron, Dunaújvárosban, Szolnokon és Budapesten vált kritikussá a helyzet. Az ilyen helyzetekben „élesednek” a helyi szmogriadó rendeletek, amelyek alapján, a levegő szennyezettségének mértékéhez igazodva, kell elrendelni a szmogriadó tájékoztatási, illetve riasztási fokozatát. Az előbbi azt jelenti, hogy felhívják a lakosság figyelmét az egészségügyi veszélyre. Az utóbbi esetén a levegő szennyezettségének csökkentése érdekében akár forgalomkorlátozást is elrendelhetnek. Erre legutóbb 2011 novemberében volt példa Budapesten, akkor a piros és fekete környezetvédelmi matricával ellátott autók nem közlekedhettek átmenetileg.

Légköri viszonyok okozzák

A szmog (füstköd) kifejezést a füst (smoke) és a köd (fog) angol szavakból alkották. A téli változata akkor alakul ki, amikor a talajközelben lényegesen hidegebb a levegő, mint a felsőbb légrétegekben, emiatt a légszennyező anyagok nem tudnak felszállni.

Ez történt a héten hazánkban is, amikor hirtelen erőteljes lehűlés érte el a Kárpát-medencét. Ennek a London-típusúnak nevezett szmognak a kialakulásában a szélcsendes idő is közrejátszik, ami szintén jellemző volt az elmúlt napokban a magyarországi időjárásra.