Az említett összeg többek között a nemzetközi építészeti tervpályázat előkészítésére és lebonyolítására, zöldfelületi felmérésére, a már idén elkezdődő zöldfelületi rehabilitációs munkákra, vizsgálatok, tanulmányok elkészítésére szolgál. E keretből fedezik az Országos Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központ, a komáromi Csillagerőd továbbá a Szépművészeti Múzeum Román Csarnoka műemléki rekonstrukciójának megtervezését is.
A kiemelt beruházás teljes tervezett költségvetése 150 milliárd forint, ebből az új múzeumi épületek megvalósítása 75 milliárd lehet. Uniós forrásokat is terveznek bevonni a projektbe. A beruházásokat több építész és civil szervezet is támadja. Ellenezték, hogy a világ első közparkja pusztán turisztikai látványosság legyen. Turisztikailag nem tartják kedvezőnek, ha egy helyre koncentrálják a múzeumokat. Többek szerint a beruházásokkal csak csökkenhet a zöldterületek aránya, az építményekre vetett füvet nem tartják jó pótmegoldásnak. Kifogásolták, hogy egyes épületek 25 vagy 40 méter magasak is lehetnek.
A Magyar Urbanisztikai Társaság szerint a közel százhektáros védett, egész évben erősen igénybe vett közparkba nem kívánatos tömegeket vonzó létesítményeket telepíteni. A már Városligetnél is létező eddigi múzeumi negyed mellett (itt van az Állatkert, a Műjégpálya, a bővítendő Nagycirkusz és a Széchenyi Fürdőn kívül a Mezőgazdasági, a Szépművészeti, a felújítandó Közlekedési Múzeum és a Műcsarnok is) érdemesebbnek tartja, hogy a Várnegyedben, a Népligetben, a Nyugati pályaudvar környékén, vagy elhanyagolt, ipari területeken tegyenek hasonló beruházásokat.
A kormányzat szerint a számos munkahelyet teremtő fejlesztés hosszú távon nemzetgazdaságilag megtérül, a megélénkülő turizmus haszna a magyar gazdaságot erősíti majd. A Szépművészeti Múzeum lapunkkal közölte: ipari létesítmények vagy foghíjak beépítésével, külvárosi területek rehabilitációjával nem lehet hasonló eredményt elérni és nemzetgazdaságilag sem térülhet meg a beruházás.
Ezek a megoldások barnamezős beruházásként drágábbak lennének például az iparterület rehabilitációja, a közlekedési és közműhálózat kiépítése miatt. Az ígéretek szerint a beépítettségi arány az új, a Liget szélére vagy lebontandó építmények helyére tervezett létesítményekkel is 10 százalék alatt marad, a tényleges zöldfelület aránya legalább 65 százalékra gyarapodik majd, megújítják a játszótereket és a sportpályákat. Jelenleg a Városligetnek mintegy 60 százaléka zöldfelület.
A nemzetközi építészeti pályázatra eddig 2000-en regisztráltak, több száz pályaműre számítanak a május 27-i határidőig. Eredményhirdetés év végén lesz, a beruházás 2016-ban indulhat el, az új múzeumok 2018-ban nyithatnak meg.
Lebontják a Pecsát
A Városligetbe települő Néprajzi Múzeum épületébe a Kúria költözik. A Szépművészeti Múzeum szerint a Magyar Nemzeti Galéria kiköltözésével lehetővé válik a Vár épületének történelmi rekonstrukciója és egy nyilvánosan látogatható Palotamúzeum kialakítása. A Fotográfiai Múzeum Budapestre vitelével is marad kiállítóhelye Kecskeméten. A Müpába, a Ludwig Múzeum épületszárnyába külföldi magángyűjtemények költözhetnek. A Néprajzi, a Magyar Építészeti és a FotóMúzeum az Ötvenhatosok terén, a Magyar Zene Háza a lebontásra kerülő volt Hungexpo-irodák helyén, az Új Nemzeti Galéria a lebontandó Petőfi Csarnok mögötti területen épül fel.
