Úgy készülnek, mint ha nagyobb árvíz jönne

Láng István a szakmai tanácskozás előtt az újságíróknak nyilatkozva kifejtette: az 1970-es években mért legnagyobb vízállásoktól az utóbbi években jóval magasabb árhullámok vonultak le a folyókon, s a kutatói modellezések szerint további vízszintemelkedések várhatók.

Az árvízvédelmi rendszer fejlesztését ennek megfelelően újra kell gondolni - hangoztatta -, folytatni kell a gátak megerősítését, a vésztározók építését, sőt elengedhetetlenül szükséges a nagyvízi folyómedrek rendezése is.

Bodnár Gáspár, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője a konferencián kiemelte: az ukrán társszervezettel közösen, svájci támogatással már elvégezték a Tisza és mellékfolyóinak vízhozam-modellezését. Az eddigi legnagyobb vízállásokat 60-190 centiméterrel meghaladó vízszintek várhatók a térségben.

Hangsúlyozta, hogy ehhez igazodó fejlesztéseket határoztak meg, a töltéserősítések mellett sík- és hegyvidéki tározókat építenek és terveznek a határon innen és túl, illetve korszerűsítik, bővítik a riasztó- és mérőállomások magyar-ukrán közös hálózatát. Az árvízvédelmi infrastruktúrát pedig megújítják.

A térségben novemberre készül el a 17 milliárd forintból épülő Szamos-Kraszna-közi árapasztó tározó, amely 51 négyzetkilométeres lesz és 126 millió köbméter víz befogadására alkalmas. Igénybevételével a Szamos vízszintjét 60-80, míg a Tiszáét Vásárosnaménynál 30-40 centiméterrel lehet majd csökkenteni árvíz idején.