Minden idők legdrágább vb-je
„Milliárdokat herdáltak el stadionok és létesítmények építésére, hogy megfeleljenek a FIFA előírásainak, de ezt a pénzt a brazil társadalomtól vették el, és a világbajnokság után ezeket az épületeket nem fogják kihasználni" – hangoztatta nemrég az amazóniai Xingu püspöke. Az osztrák származású Erwin Kräutler szerint Brazíliában egy esetleges vb-győzelem után ráeszmélnek, hogy nincs pénz a szociális kiadásokra, az egészségügyre vagy az oktatásra. A brazíliai esemény minden idők legdrágább labdarúgó-vb-je lesz, a rendezés költségét 14-16 milliárd dollárra becslik. A korábbi rekorder a 2006-os németországi vb volt 6 milliárd dollárral, míg az 1990-es mai napig rekordnézettséget (közel 69 ezres átlagnézőszámmal) jelentő egyesült államokbeli tornán infrastrukturális beruházásokra 30 millió dollárt költöttek. A labdarúgást imádó lakosság igen jelentős része a költségek miatt ellenzi a vb-t, rendszeresek a tüntetések, a héten könnygázt vetett be a demonstrálók ellen a rendőrség Sao Paulóban.
Brasíliában 900 millió dollárba került a Mane Garrincha Stadion megépítése. A fővárosban nincs profi csapat, így kérdéses a létesítmény jövőbeni kihasználása. Natalban az Arena Dunas 400 millióba, Recifében az Itaipava Arena 500 millióba, Manausban (itt szintén nincs profi klub) az Arena da Amazonia 290 millió dollárba került. A 12 stadion felépítése, felújítása mintegy 4,2 milliárd dollárba került. Az építkezések miatt több mint 250 ezer családot költöztettek el. Az előzetes ígéretek alapján magántőkéből fedezték volna a beruházásokat, végül az állam finanszírozta. Az eredeti tervezett 8, majd 10 helyszín helyett végül a 17 jelentkező városból 12 lett a Brazília nyomására.
A tiltakozók azon is fel vannak háborodva, hogy az országuk iszonyatos kiadásain a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) mintegy 4 milliárd dolláros bevételt (a 2018-as oroszországi tornán 4,7 milliárdot), s mintegy 2 milliárd dolláros profitot szerez majd. Ez 66 százalékkal nagyobb összeg, mint ami a 2010-es dél-afrikai vb alkalmával befolyt a szövetség kasszájába. A legtöbb pénz a közvetítési (1,7 milliárd dollár) és marketing jogok (1,35 milliárd dollár) értékesítéséből származik majd.
A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Sportgazdaságtani Kutató Központjának igazgatója lapunkat arra emlékeztette, hogy a FIFA rotációs rendszere alapján a 2014-es tornát csak dél-amerikai ország kaphatta meg 2007-ben. András Krisztina elmondta, hogy a kontinens többi országa visszalépett Brazília javára, s már 2003-ban is tudni lehetett, hogy Brazília lesz a házigazda (1950 után másodszor). Ennek ellenére sem 2003-ban, sem 2007-ben nem tettek semmiféle előkészületet és a helyszínek megjelölése is csak 2009 májusában a FIFA kijelölés által történt meg.
Nem minden stadion készült el teljesen, Sao Paulóban például igen jelentős hiányosságok vannak, a tervezett költségek alaposan megnőttek. A 13 repülőtér közül kilencnél nem kezdődtek meg időben a munkálatok, több nem készült el a határidőre. Több más beígért infrastrukturális beruházás sem készült el, így például a modernizált vasútvonalak sem.
Külön bizottságot hoztak létre Brazíliában a turizmusban a különböző szállás-, és repülőjegy árakkal kapcsolatos vissazélésekre. Az előzetes számítások alapján a 2014. június 12. és július 13. közti időszakban 600 ezer külföldi és mintegy 3,1 millió hazai látogatóra számítanak, a 2016-as Rio de Janeiro-i ötkarikás játékok két hetére pedig több mint 1,2 millió külföldi turistával számolnak. A brazil kormány reményei szerint a 600 ezer külföldi turista jelenti majd közvetlenül a legnagyobb bevételi forrást az államnak az esemény ideje alatt, az előzetes felmérések szerint egy másik országból érkező szurkoló átlagosan 2500 dollárt költ majd a világ hatodik legnagyobb gazdaságává váló Brazíliában.
András Krisztina szerint a hivatásos labdarúgás nemzetközi eseményeinek gazdasági hatásai hosszú távon fennmaradók. A makrogazdasági hatások jellemzően az összkeresletben, az ár- és kamatszínvonal alakulásában, a foglalkoztatásban és a külkereskedelemben mutathatók ki. A mikrogazdasági szinten jelentkezők közt találunk közvetlen és közvetett hatásokat: a szervezők szintjén jelentkező bevételeket és kiadások alakulását, továbbá pénzügyi és nem pénzügyi költség-haszon vonatkozásokat. A közgazdász szerint a rendező esetében a gazdasági hatások a magas színvonalú létesítményekben és kiegészítő infrastruktúrában, a közvetlen fogyasztásban, új munkahelyekben, a munkaerőpiac változásaiban, továbbá a nemzetközi és a belső pr-ban jelentkeznek. Nemzetközileg a közvetlen fogyasztásban, a labdarúgás népszerűségének növekedésében és a FIFA szintjén képződő központi bevételek tagországoknak visszafordított összegében jelenik meg.
Korábban brazil politikusok azt nyilatkozták, hogy a 2014-es vb és a 2016-os Rio de Janeiro-i olimpia évente 0,4 százalékkal segítheti a GDP növekedését. Az Ernst & Young tanulmánya szerint a vb közvetlen és a közvetett befektetéseket is tartalmazó várható gazdasági hatása 70 milliárd dollár lesz, haszonra számíthat az építőipar és az elektronikai szektor. A Saxo Bank azt közölte, hogy a rövid távú hatás mindent összevetve valószínűleg nem lesz számottevő, a gazdasági növekedést sem az olimpia, sem a vb nem pörgeti majd fel. Az infrastrukturális beruházások hosszabb távon a gazdasági növekedés motorjaként működhetnek Brazíliában.
Hogyan hat a részvényekre a győzelem?
A labdarúgó-vb győztes országának részvénypiaca az első hónapban 3,5 százalékkal verte meg a globális piacot, azonban ez a teljesítés mintegy három hónap alatt abba marad – áll Peter Oppenheimer elemzésében. Miami Herald Pulitzer-díjas rovatvezetője szerint az 1974 óta vizsgált adatok alapján a felülteljesítés – 2002-t kivéve – mindig bekövetkezett. A győztes hatása komoly a pénzügyi piac alakulására, ha nincsen válság.
2002-ben Brazília megnyerte a vébét, de az ország gazdaságának akkori recessziója és a valutaválság lenyomta ezt a győzelmi hatást. Az 1994-es brazil győzelemnél egy hónap alatt 21 százalékkal verte meg az MSCI indexet a brazil tőzsde, a három hónap alatti 38 százalékos felülteljesítés komoly meglepetéssel szolgált a befektetőknek. A döntőt elveszítő ország piaca általában alulteljesít a verseny után, mintha az érzelmek a tőzsdére is hatnának.
